Óvári Miklós: természetes blog

Blogomban elsősorban a délnyugat-dunántúli táj természeti értékeit, a növényvilág kutatásának eredményeit, aktualitásait szeretném bemutatni az Európa legszebb tájain való csavargások fotóbeszámolóival fűszerezve

Digitalis gyűszűk

Kevés olyan virág van. aminek a neve olyan találó lenne, mint a gyűszűvirágé. Magas, pompás  kétéves növény, melyhez türelem kell, az első évben nem fog virágozni (mérgünkbe ne kapáljuk ki, mert kezdhetjük előröl). Fürtbe tömörödő szép virágai a mirigyszőrökkel borított hajtás végén egyoldalon elhelyezkednek el, ám csak a második év nyarán csodálhatjuk őket. Virágai, mind alakjukban, mind nagyságukban a gyűszűhöz hasonlítanak, csak a női ujjbegyek helyett többnyire szép kövér poszméhek, dongók bújnak bele virágport gyűjtögetni. A virágzással a növény élete véget ér, termésérés után elpusztul.

Az egész növény mérgező, ám drogja a digitoxin a szívgyógyszerek fontos alapanyaga. Házilag ne kísérletezzünk vele, mert, mint neve is jelzi a hatásos és a mérgező dózis közti mezsgye igen keskeny, túladagolás esetén a szívverés lassulása, hányinger, látászavarok lépnek fel, de a végkifejlet akár az ibolya (Viola sp.) alulról való szagolásához vezethet. További igen fontos hasznosítása a molekuláris biológiában jelentkezik, ahol szteroidját jelölőanyagként használják. Szépsége és hasznossága miatt sokfelé termesztik.

a névadó eszköz (nem tudom lehet-e még kapni?)

A gyűszűvirágoknak hazánkban három fajuk él. Leggyakoribb a közép- és nyugat-európai elterjedésű sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), mely a domb- és hegyvidéken mindenütt közönséges. Korábbi határozókban egy nagyvirágú gyűszűvirág (D. ambigua) is szerepel, ám ma már egy fajként kezeli őket a botanika tudománya. Élőhelyei a kissé nyíltabb, fényben gazdag  erdőkben találhatók, cseresekben, gyertyános-tölgyesekben, de még a bükkösökbe is belopakodik. A zalai erdőkben mára már ritkán kerül szem elé.

sárga gyűszűvirág Szentpéterfölde és Rezi bükkösében

virágai

gyűszűvirág a gyimesi hegyi kaszálókon

Közeli rokona a halványsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea) Nyugat-Európa hegyvidékei mellett Erdélyben is honos.

a hegyek gyűszűvirága az Alpokban Ebnertal rétjein

A két további faj a mediterrán tájak küldötte. A rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) ennek megfelelően a dupla drótkerítés megépülése előtt a déli országhatár közelében surrant be hazánkba, és nyilván félt, hogy nem fogadják szívesen, így nem is merészkedett a Baranyai-dombságtól és a Villányi–hegységtől északra. Ritka, fokozottan védett, igen elegáns megjelenésű, sudár, magasra növő növény.

rozsdás gyűszűvirág az észak-görög tájban ritka vizes élőhelyen

és bolyhos virágai

Közeli rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) is a Balkán félszigeten őshonos. Nagy utazó, mára keleten Japánig, délen Afrikában a Fokföldig is eljutott. Amerika az onnan érkezett számos kéretlen jövevényért (parlagfű, aranyvessző, akác) cserébe megkapta, ott az USA teljes területen és a Dél-Amerika nyugati szegélyén végig kolonizált. Nálunk elszórtan, random módon az ország számos pontján jelent meg, ezek a szakemberek szerint termesztésből kiszabadult állományok, csupán a Dél-Dunántúlon lehet őshonos. Ő is törvényesen védett. Területünkön a jellemzésnek megfelelően jön, megy: eddig a Mura árteréről, a zalai olajbányászat egykori fővárosából, Bázakerettyéről és számos település kiskertjeiből került elő.

gyapjas gyűszűvirág Burgáriában és a görög Falakron-hegyen

élőhelye a Mura árterén

virágok a Muránál és Bázakerettyén

rovarok a gyűszűvirágon:  bogár   törpepók zsákmányával         kerti poszméh

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) hazánkban nem őshonos, a természetbeni előfordulásai mind kiskertekből kiszökött példányok. Természetes hazája Nyugat-Európába, onnét került be a kertekbe, mint dísznövény. Négy fenotípusa, azaz megjelenési formája ismert: a nagyanyánk ablaka alatt ágaskodó lila-piros mellett halvány rózsaszín, fehér, a párta belsejében még a foltok látszanak, ill. a teljesen szűzi fehér, mintázat nélküli alak.

piros gyűszűvirág az Atlanti-part dűnéin Amszterdamnál   és a lengyel tóvidék erdőiben

Bözsi néni kertjében                                 és ahol a kiskacsa fürdik

Az „elmaradott” Balkán páratlanul gazdag növényvilága természetszerűen ebben a nemzetségben is kitesz magáért;  így a fent bemutatott fajokon kívül egy nagyon  kedves, az óvodások ujjaira való, kis virágú rokont is rejteget, a Digitalis viridiflora-t.

Digitalis viridiflora a Rilai kolostor közelében

--------

jótanácsok kezdő háziasszonyoknak:

https://www.youtube.com/watch?v=_jPu8zfORcQ

Madarak sóskái

A hazai flórában a sóska (Rhumex) nemzetségnek számos faja honos a réteken, mocsarakban és az erdőkben, valamint a kertünkben is, hogy a spenóttal, sárgarépával főzelék formájában riogassanak vele óvodás korunkban. Meg is nőttünk tőle, biztos több „növekedési hormon” volt benne, mint apró méretű rokonában. A rokon, az erdei madársóska (Oxalis acetosa) csak nevében emlékeztet tagbaszakadt névrokonaira. Növényünk az üde erdők lakója, tavasszal nyílik bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, égeresekben a keltikékkel, szellőrózsákkal, árvacsalánokkal. Levele valóban kissé savanykás, fogyasztható, bár a kulináris palettán nem áll az előkelőségek közt, a Michelen csillagos éttermek étlapján sem láttam még. Ez őt azonban nem nagyon zavarja, jól elvan három, lóherére emlékeztető, kicsípett levélkéjével. Népi nevei lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, vagyis nem csak a madarak tápláléka. Mindemellett a Szentháromság szimbóluma, népiesen allelujafűnek is hívják.

A Sancta Trinitas azaz Szentháromság-szobor Zalaegerszegen

a Mária Magdolna templom előtt

erdei madársóska nyílásban áprilisban az egerszegi Alsóerdőn

lombhulláskor Kerkafalva erdejében

Növényünk hazai növényvilágbéli magánya a múlt század elején kitudódott, minek következtében megjelentek a rokonok a világ távoli szegleteiből. A látogatóba érkezettek aztán olyan jól érezték magukat, hogy itt is maradtak, mára már sokkal gyakoribbak, mint a hazai „ősmagyar” és főképp nem olyan finnyásak a lakhelyükre, úton, útfélen és útszélen is otthon vannak. Idestova már száz éve, hogy megérkeztek, kettő közülük az Újvilágból; a felálló- és a Dillenius-madársóska (Oxalis stricta, O. dillenii). A harmadik jövevény a mediterrán tájak küldötte, a szürke madársóska (Oxalis corniculatus).

szürke madársóska a járdán

felálló madársóska a kertemben

és Dillenius-madársóska a csatári legelőn

madársóska virágok:     erdei                      szürke                               felálló

Dillenius

termések:                szürke                          felálló                                 Dillenius

A nagy csavargásnak híre ment a világban, így aztán más fajok is érkeztek az öreg kontinensre. A görög olajfaligetek gyepében áprilisban milliónyi sárga kis virág nyílik, a sárga madársóska (Oxalis pes-caprae). Igazi hazája Dél-Afrika, onnét hurcolták be, és mára minden számára alkalmas helyen uralkodóvá vált a birkák és csacsik nagy örömére.

sárga madársóska olajligetben Athén közelében

Cipruson parlagon

őrszemek a szilarepedésekben

elterjedése Európában a Europe Alien honlapján

a táplálék migrációs hátterével nem törődő albán csacsi

A nemzetség még egy faja jelent meg a Földközi-tenger környékén, a rózsaszín madársóska (Oxalis articulata). Ő dél-amerikai jövevény, s bár nem oly elterjedt, mint sárga rokona, azért sokhelyütt szem elé kerül.

a Côte d’Azur-ban Nizza csodás kertkölteményeiben

az adriai Cres szigetén

-----------------

zenei aláfestésnek szóljon az Oxalis, egy különleges hangszer, ami valójában nem más, mint hangolt olajoshordó-fenék:

https://www.youtube.com/watch?v=bzjqo8dLVrQ

Hétvégi bliccelés

Töredelmesen bevallom, hogy diákkoromban időnként előfordult, hogy a metró és buszközlekedést érvényes menetjegy hiányában vettem/vettük igénybe. A bliccelésnek volt egy kis izgalma, jó kis adrenalin fröccs volt és mivel nem életvitelszerűen űztük, a szolgáltatók sem mentek tönkre. Arról nem is beszélve, hogy akkor minden állami volt, vagyis az államot alkotó állampolgároké, hát így vettük el a ránk jutó részt – az elvtársaknak még maradt valami a cihában...

Mindezek előrebocsátása után egy hétvégi jeles eseményről szeretnék beszámolni, ami kis városunk Botfa nevű társult településrészében volt. A neve BioBlitz. Az ötlet persze alapvetően nem a miénk, az a világ környezetileg érzékenyebb részén élők fejéből pattant ki, természetvédő barátaim viszont nagyon ügyesen és jól adaptálták. Igazából röviden összefoglalva: 24 órán át egy terület teljes élővilágának a megfigyelése. A támaszpont a Hűvös-kastély volt, a kutatási terep a kastélypark és a közeli Válicka-patak völgye; égerligetek, nádasok, rétek. Mit vizsgáltunk? Hát mindent ami mozgott: önjáróan, vagy legalább, ha fújta a szél – állatot, növényt egyaránt sőt a mozdulatlan gombákat is. Érdekes, de nem mellékes adalék, hogy a résztvevő zalai szakfelelősök szinte mindannyian egy-egy természetvédő szervezet vezetői, szakmájukban elismerést kivívó, ismert szakemberei - akik  mind korábban a nemzeti parkban dolgoztak, aztán vették a sátrukat és fájukat…

A helyi hírújságban remek összefoglaló jelent meg az eseményről, részletesen itt olvasható

http://zaol.hu/hirek/302-eloleny-kerult-a-vadonleltarba-elengedtek-a-felnevelt-macskabaglyot-1854241

a Hungarian Royal Tv tudósítása:

http://zegtv.hu/bioblitz-botanikusok-biologusok-zoologusok-24-oran-keresztul-kutatjak-a-kornyek-elovilagat/

Jómagam most rendbontóan nem virágokat, hanem a Válicka bokáig érő vízében élő halakat és egyéb jószágokat szeretném bemutatni, melyeket ugyancsak ritkán lát a halandó, ha nem Matula bácsi reinkarnációja, vagyis pecázik, varsázik, bár be kell lássuk, a sprotni méretű védett halaink nem is horogra és fogvégre valók.

bodorka

fenékjáró küllő

kövi csík

domolykó

a vizek hívatlan jövevénye: a törpeharcsa

kövi rák

bedeszkázatlan templomtornyok lakója a gyöngybagoly

lánycsókra váró zöldvarangy

A lányok az unszolásokat ignorálva ügyet sem vetettek szegény brekire, így pártában és hercegtelenül mehettek haza (azóta rájöttem a titokra, mind barna volt).

Szóljon nekik, minden szőkített nőnek és bliccelőnek a dal:

https://www.youtube.com/watch?v=ExmXRaOqsZ0

a madarászoknak pedig ez:

https://www.youtube.com/watch?v=0NRzDF5dN9Q

A hetedik folyamodár

Gyerekkoromban nagyapám udvarában volt két növény, ami a többi átlagos álmos falusi portáktól megkülönböztette: a nagy, lyukas zománcos fazekakban álló leánderek és a szomszéd tömésházának rétegein egyre feljebb kapaszkodó trombitafolyondár. Bevallom, előbbi sose állt közel a szívemhez, valahogy idegen volt kellemetlen szagával, nagy rózsaszín virágaival, ahogy ott pöffeszkedett a papa műhelye és a tyúkól sarkán. Ezzel szemben a folyondár tetszett, főleg a tölcséreibe érkező nagy dongók sertepertélése, órákig el tudtam nézni őket. Később a világközepi (medi-terrán) nyaralások során aztán a leánderrel is megbékéltem, ám közben a tölcséres tekergő idehaza nagy karriert futott be.

trombitafolyondár a petőhenyei hegyen az elszaporodott vadak ellen emelt kerítésen

Besenyőnél az e-on hálózatra csatlakozva éjjel segít a közvilágításban

agro godyguard - kukoricagórékat vigyázza Szenterzsébeten

a csesztregiek még pergolát is építettek neki

lebukott, ő is szeret nyaralni  - a rovinji Szent Eufémia templom támfalán

A kiskertekben is végbement „rendszerváltozás” során mára számos régi kedves virág eltűnt a kertekből átadva helyüket az uniformizált, szánalmas eu-szabványos növényszerű fotoszintetizáló lényeknek. E folyamat eredményeképp konstatáltam tavaly, hogy a szicíliai kisvárosi piacokon ugyanazokat a büdöskéket, gnóm-torz túltenyésztett fészkeseket, genetikai hibás zöldeket lehetett kapni, mint a kanizsai heti piacon. Az új divat is persze a kényelmet szolgálja, ne legyen kényes a talajra, ne kelljen vele sokat vesződni, öntözni, gyomlálni, kapálni (azt főleg ne, occsó a mulcs, mint a macsó) és lehetőleg ezer évig nyíljon megállás nélkül. Hogy nem szép, ja az nem baj, végül is mi az hogy szép? (filozófusan az, ami érdek nélkül tetszik).

Ennek a trendnek a száz méteres fásszárú befutója a mályvacserje és a lilaakác mellett kétségtelenül a trombitafolyondár. A népek szeretik, minden portán ott futkároz már, a funkcionális analfabéták „magyarosították” is, úgy hívják, hogy folyamodár. Igaz is, így sokkal érthetőbb. Növényünk pedig hálás és felmászik mindenhova, égre törve dugja ki minden honnét kis piros trombitáit.

Bábel tornya, vagy Burdzs Kalifa lesz?

a trombiták

És a sok növényen a trombiták is sokan vannak, úgy látom, egyre többen, sokszor már heten tekintenek felfelé. Mintha csak arra várnának, hogy érkezzen a jel és megszólalhassanak. Egyedül bizonyára erőtlenek, de ennyien? Csak nem az előrelátó Úr vezeti a szaporító kezeket, hogy a nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező összeomlás1, az Opus Magnum végóráján mindenhol szóljon a fanfár.

„A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké, az ő Krisztusáé lett, és ő fog uralkodni örökkön-örökké".”Jelenések könyve 11:15

„A csapások sorát megtöri a hetedik trombitaszó, ami egy nagyszerű bátorítás, hogy Isten az Úr mindenek felett. Nem mintha most nem lenne az, de akkor ezt a tényt mindenki el fogja ismerni, bárkinek az oldalán is van most.

Ma a trombita hangja arra hívja fel a figyelmünket, hogy Jézus az ítélőnk és szabadítónk hamarosan visszatér, hogy örök uralmát helyreállítsa. Ő a világmindenség ura, de Úr-e feletted is?”

A fenti gondolatok teljességükben itt érhetők el:

http://bibliakor.network.hu/blog/biblia-kor-hirei/a-hetedik-trombitaszo

Magam részéről az állásfoglalástól eltekintenék, tiszteletben tartva mindenki hitét, hitetlenségét, de hadd ajánljak egy dalt, amit nagyon kedvelek és a hazai fúziós (nem gyülis!) zene egyik kiemelkedő darabjának tartok: Folk Iván és az underground poklából megtért Dénes József (Dönci) Lépjetek be kapuin c. kazettáján hallható Hetedik trombitaszó, ami mi másban is lehetne, mint 7/8-os ütemben.

https://www.youtube.com/watch?v=YWCB8S-CDt8

bónusz

https://www.youtube.com/watch?v=mWeH0Q6em_Q

---------------------

1 http://www.typotex.hu/book/413/osszeomlas

Az ördög nem alszik

(csak szunyókál)

A meglehetősen terjedelmes rokonsággal rendelkező görög istenek egyik meghatározó alakja Iuppiter és Iono Regina gyermeke, Vulcanus. Az ő felesége Vénusz, ami tán némi magyarázatot ad arra, hogy hősünk mért pont a tűz és a vulkánok istenének szerepét vállalta fel. A rómaiak személyét átvéve Héphaisztosszal azonosították, aki náluk a kovácsok istene volt. Nagy becsben tartották, augusztusban vulcanalia-val ünnepelték, melyet nyilván nemritkán bacchanáliával fejeztek be. Vulcanus világpolgárként járja azóta is a Földet, útját mindenütt füstölgő kúpok és lávamezők jelzik. Az, hogy a derék isten egykor nálunk is megfordult, a közelünkben számos bizonyíték igazol.

a Tapolcai-medence szunnyadó vulkánjai

Az 1950-ben Zalától Veszprém megyéhez csatolt három járás (keszthelyi1, sümegi és tapolcai) közül természeti értékeinek komplexitását tekintve az egyik legizgalmasabb a Tapolcai-medence, mely nemcsak a botanikai, zoológiai, hanem a geológiai értékek tárháza is. A szakemberek szerint a mintegy 4 millió éve tektonikus mozgások során kitört vulkánok emlékei a tanúhegyek, melyek ma békésen őrt állva vigyázzák a medencét. Az eltelt évmilliók alatt a puha pannon rétegeket az erózió, defláció szépen elhordta, mára csak a  vulkánok „szoknyája” és az azon meghonosodott szőlőművelés őrzi emléküket.

Őszi panoráma a györöki Bece-hegyről a Szent György heggyel, Csobánccal és a Guláccsal

ugyanaonnét nyáron Szigligettel, Badacsonnyal

Persze a világot járva „igazi” vulkánokat látva megmosolyogja az ember ezeket a kis kúpocskákat, melyek még a bazaltbányászat előtti teljességükben is mindenestül elfértek volna mondjuk az Etna, a Vezúv, a Stromboli, vagy a Teide mellényzsebében. Persze Badacsony és társai a mi gyerekeink, szeretjük őket.

A 3718 m magas El Teide Tenerife szigetén

A Kanári-szigeteki Teide kihűlt lávafolyamain sétálva a bakancs talpa alatt a nyers kőzet ijesztő fémes csengését hallhatjuk. Neil Armstrong asztronauta a helyszínen járva azt mondta a planétán ez az a hely, ami a legjobban hasonlít a Holdra, csak kicsit jobb a klímája, meg a helyben ugrálás ott látványosabb eredményt adott…

Vulcanus lakhelyéül szolgáló Etna Szicília szigetén Mortella Madrazziból nézve

Az igazán nagy vulkánok persze pipálnak is, ki-kitörnek rendesen frászt hozva a lábfejükre felelőtlenül letelepedett siserehadra. Az össznépi ijesztgetésnek is hálás témaadói a vulkánok. Kezdve a történeti korokban végbement helyi kataklizmákkal, mint a nagyon szimpatikus (a hölgyek praktikusan fedetlen kebellel jártak) minoszi kultúrát elpusztító szantorini kitörés a cunamival, vagy a Pompejit konzerváló a Vezúvval. Persze a közelmúltban is voltak jelentős események, mint a XIX. század végén a Kratatau kitörése Indonéziában, vagy a Mount Saint Helens 1980-as pusztítása. Utóbbi 123 év után vált újra aktívvá, és sok vulkán esetében nő egyre jobban az esélye egy újabb kitörésnek. A természetfilm csatornákon megy is a riogatás mindenféle szupervulkánokkal, többek közt a Yellowstonera lokalizálva az Armageddon lehetséges helyszínét, de a Vezúvval kapcsolatban is nőnek az aggodalmak.

A vulkáni tevékenység persze a művészetekre is hatással volt. Újabban azt feltételezik, hogy festőzsenink, Csontváry egyedülálló színvilága nem csak patikusi tudásának az eredménye, hanem az 1883-as Kratatau kitörését követően a magas légrétegekben szétterjedt és a nap fényét évekig színszűrőként módosító vulkáni por által befolyásolt "való világ" képi igazolása.

Csontváry: A taorminai görög színház romjai

A Vulcanusnak tisztelgő zenei ihletések közül nekem a legkedvesebb a vulcanaliak potenciális himnusza, a Genesis Dance on a Vulcano c. dala, melynek 7/8-os ritmusa a balkáni népzenét kedvelők számára is ismerős lehet.

https://www.youtube.com/watch?v=m9U358JawGc

És ha már a dal a Los Endos c. eposzban folytatódik: minap a zörgőre száradt vegetációban való kutakodást teljesen eredménytelennek látva mindezen nem épp rózsás kilátásokról gondolkodtam a kirándulókkal teli balatongyöröki Batsányi-kilátón, mikor a tanúhegyek által ölelt medencében ijesztő látványra lettünk figyelmesek. A jelenség egyre nagyobb, gomolygó, égre törő füst volt. Először arra gondoltam, hogy a rét ég, de hát ez ugye nonszensz, egy nemzeti park (sikeres eu-s pályázatokat követő gondos utógondozás, meg az amúgy is nyilván mintaszerű gazdálkodás ismeretében) éghető dolgot/szénát nem hagy a réten. Aztán arra, hogy a levendula-olajoshordók gyulladtak ki, de nyilván azt inkább Tihany környékén deponálhatják, meg a molyokat sem láttuk tömegesen menekülni. Így nem tudtam másra gondolni, mint hogy újból kitört egy vulkán.

az aktuális kitörés

Még láttam, ill. hallottam a Keszthely felöl érkező, szirénázva száguldó tűzoltóautókat, aztán menekülőre vettem. Belegondoltam, hogy a hamuesőben én is konzerválva leszek és pár ezer év múlva egy főemlős-régész, mondjuk Zira2 (Pan troglodytes) majd kiás, érdeklődve analizálja a bal felső hatos fogam tömésanyagát és a számára ismeretlen kőkorszaki eszközeimet, a kissé megolvadt házú, karcos üvegű gps-t és a fényképezőt. Utóbbiból a kártyát kivéve a karján lévő kis műszerrel sikeresen feléleszti a bináris kódokat, és elhűlve nézi, milyen szép volt a táj egykor a kitörés előtt. Szeme elé próbálja multifokális lencséimet, vizslatja majd a buxtálcában összeolvadt pvc lapocskákat, de a rajta lévő hieroglifákat „an..a nev.”  és a „.dószám” nem tudja dekódolni a program. Végül a lemenő nap felé fordulva elismerően nézegeti egy megpörkölődött szélű papírdarabon a hologramot, miután a haza bölcse képmását hiába szkennelte be, az adatbázisban csak annyit talált, hogy a képen egy kihalt faj, valami homo sapiens ssp. saladiensis egyede van ábrázolva.

-------------

1A keszthelyi járás közigazgatásilag 1979-ben újra Zala megyébe került.

2https://hu.wikipedia.org/wiki/A_majmok_bolyg%C3%B3ja_(film,_1968)

Pinty-ő?

A pinty szó hallatán többnyire a tavasszal hangosan trillázó, a magas fák lombkoronájában fenn fészkelő madár, az erdei pinty (Fringilla coelebs) jut eszünkbe.

a mára urbánussá vált erdei pinty a temetőkben szinte kézből eszik

Ám ha hozzáteszünk egy ő betűt, ismét egészen más értelmet kap a szó: pintyő, mely így már egy kedves kis növény neve. A fali pintyő (Cymbalaria muralis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül – bármily hihetetlen – az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Fura régi népi neve zsidószakáll, mely bizonyára az ajak formájára utal. Egy ilyen kis virág esetében kevésbé érthető német elnevezése, a Zymbelkraut (cintányérnövény), a még ennél is meghökkentőbb angol Ivy-Leaved Toadflaxről (borostyánlevelű varangylen) nem is beszélve.

Eredendően a mediterrán tájak lakója, ahol nevének megfelelően a Földközi-tenger menti hegyeken az árnyas, hűvös sziklafalakon él.

fali pintyő Rodosz szigetén

és az isztriai Učka hegység magas hágóján

Onnét hozták be a  mérsékelt övi országok kertjeibe, ahonnan persze megszökött, és szívesen megtelepszik eredeti termőhelyéhez hasonló mesterséges építményeken, kőkerítések, várfalak hézagaiban, fúgáiban, temetők sírkövein, repedéseiben, de pincelejárókban, belvárosi magasházak hűvös lábazatain, főképp a lefolyócsatornák környékén. Kis mérete ellenére feltörekvő, olyan illusztris növények társaságában érzi jól magát, mint a pikkelypáfrány, fodorkák, buglyos- és hólyagpáfrány, melyek szintén a sziklafalakba kapaszkodva tengetik napjaikat.

Rovinj romantikus, középkori lakóépületeinek kőfalán

pintyő Egerszeg Olai-temetőjében

A fali pintyő stratégiája igen érdekes, pirosló szára kezdetben a fény felé kezd hajtani, majd a megtermékenyült virágok magjait a kövek közti hűvös, sötét repedésekbe juttatja, ezt követően azokból kihajtva tovább nő a növény. Ily módon terjedve jellegzetes, borostyánra emlékeztető örökzöld leveleivel elburjánozva szinúziumszerű társulást alkot, e tulajdonsága alapján a franciák „Róma romjának” is hívják.

a belvárosi csipkeházak mellett is látható

egy lakóház pincelejárójában Tornyiszentmiklóson

a neten keresgélve találtam egy kis videót is róla, amiben a szimpatikus tudós hölgy közérthetően megmutatja a földrajzórákról hiányzóknak, hogy a Föld gömbölyű és merre található rajta taljánföld és a spanyol grandok háza tája.

https://www.youtube.com/watch?v=Qd0fua_evW4

Tündérek fürtje

A hazánkat körülölelő hegykoszorú fajgazdagsága közismert. A hegyek növényei közül azonban sokan kíváncsi természetűek, így gyakorta leballagnak a magaslatokról, hogy körülnézzenek a mi kis szerény dombvidékeinken. A kíváncsiskodók egyik szép és impozáns tagja az erdei tündérfürt (Aruncus dioica). Gyakorta embermagasságúra is megnő, átellenesen álló kétszeresen fogazott, hegyes végű levelei  páratlanul szárnyaltak,  többszörösen is összetettek. Kétlaki növény, a nő ivarú töveken az apró fehér virágok bugákban nőve tollszerű virágzatot alkotnak. A mérsékelt égövben élő cirkumpoláris faj; földrészünkön túl Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható. Nálunk a határok mentén jelenik meg: az Északi-Középhegység néhány pontján, valamint a nyugati határszélen Soprontól Barcsig. Az Alpok, Kárpátok hegyein az erdőszegélyek mellett a hegyi réteken is találkozhatunk vele, ezzel szemben hazánkban bükkösök, gyertyános-tölgyesek hűvös, többnyire északi völgyeiben, ill. egykori fajgazdag erdők túlélőjeként a matuzsálemkorú gesztenyefák alatt üde, humuszgazdag, kissé savanyú vagy semleges pH-jú talajokon. Vidékünkön a Felső-Zala-völgy és a Göcsej határán, a Kerka torkolat szőlőhegyein és az illír fajairól ismert Zákány-Őrtilosi dombokon találkozhatunk vele.

tündérfürt a csödei bükkös Zalára futó meredek, hűvös lejtőjén

virágfürtje az Alpokban az Ebnertal lejtőjén        és a zalai erdőben

többszörösen összetett jellegzetes levelei

tündérfürt Szerbia és Kárpátalja hegyvidékén

Hasznosítása is ismert, a fiatal példányok főzve fogyaszthatók, ám cianogén vegyületeket is tartalmaznak, így nem igazán ajánlható jó szívvel – legfeljebb a haragosunknak. Az indiánok gyökeréből különböző medicinákat kotyvasztottak (mint általában mindenből) méhcsípés, vérzés ellen. Újabban kertészeti kultúrába is vették, tőosztással, magvetéssel szaporítható, árnyas, hűvös helyen megél. A brit szigetekre betelepítették.

Növényünk a kultúrák közti antagonizmus egyik szemléletes példája, míg szittya népünk szépségét csodálva a mesék tündérének hajához hasonlítja, addig az érzéketlen angolok goat's beardnek, azaz kecskeszakállnak nevezik. Hát csak nézegessék sokat ezt a kis filmet:

https://www.youtube.com/watch?v=3ynBZuKXvKk

ha nincs kecske, nézzenek körül a próféta sűrű sorokban érkező hívei közt.

Persze van egy köztes megoldás is, a görög mitológiák pásztorainak kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene, Pán (az első intergenerikus hibrid: Homo sapiens x Capra aegagrus hircus). A legenda szerint a derék Pán egykor beleszeretett Szürinx nimfába, aki azonban illendően menekült előle. Bár a pásztoristen a folyónál utolérte a nimfát, az istenek megszánták és nádszállá változtatták őt. Pán a lányból lett nádszálból szerkesztette meg a pánsípot, azaz a szürinxet. Ám a nagy étvágyú Pánra rá-rátalált újra a szerelem, a monda szerint a visszhang is ennek köszönhető, ugyanis Ékho nevű felesége egyszer úgy felbosszantotta, hogy ezer darabra tépte és szétszórta a világban… Akkoriban még ilyen rend volt a világban, emancipáció meg nem annyira..

Pán szobra Pompejben

A férfisoviniszta versus matriarkális társadalom dilemmájának megoldását elnapolva hallgassuk Debussy Syrinx c. művét, melyet Pan instrumentumának méltó utódán, fuvolán adott elő a XX. század fuvola-Paganinije, Jean Pierre Rampal, épp 60 éve.

https://www.youtube.com/watch?v=sMtBxnVArAo

Ékhó asszony emlékét Tihanyban a levendulamezők fölött pattogó hangdarabjai mellett a pszichedelikus rock ikonikus bandája, a Pink Floyd nagy ívű Echos c. eposza is őrzi. Mivel a 23 perces (!) eredeti lemezt nyilván mindenki ismeri, hadd ajánljam a koncertváltozatot, mely nem akárhol, hanem Pompejben a romok közt került rögzítésre.

https://www.youtube.com/watch?v=UchHcUFJkoQ

https://www.youtube.com/watch?v=p89kAp4rzBE

Csillagok fürtökben

A csillagfürt (Lupinus) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó nemzetség. Tudományos nevének jelentése farkas, ami talán leveleinek az állat lábnyomával való hasonlóságára utal. A kiterjedt rokonságot 200 és 1000 faj közé teszik, ami szép szám, egyúttal a faji besorolás bizonytalansági faktorát is jól mutatja. A természetben az Amerikai kontinensen, az Óvilágban a Mediterráneumban, valamint attól délre Afrikában fordul elő. A csillagfürt megköti a levegő nitrogénjét, ezért a mezőgazdaság a műtrágyák megjelenése előtt trágyázás helyett használta, a még zsenge növényt zölden beszántva. Mivel azonban csak a következő évben lehetett helyére kultúrnövényt vetni, a mai nyereségorientált termelésben hamar legyőzte a műtrágya, aminek használatakor nincs időkiesés, gyártják azt zsákszám Péten folyamatosan. A nálunk megtelepedett csillagfürt (Lupinus perennis) észak-amerikai illetőségű, hazánk természetes flórájának nem tagja, mégis itt-ott találkozhatunk vele. A növény 30-80 cm magasra nő, levelei a hosszú nyél végén legyezőszerűen kiterülve ülnek. A szár egyenes, a végén található a fürtvirágzat, melyben körben szimmetrikusan helyezkednek el a virágok, amik különböző színben pompáznak a fehértől a kékig számtalan változatban.

elkóboroltak Zágorhidánál az útmezsgyében

A tájban random módon megjelenő előfordulásai többnyire az egykori termelésből származó kivadulások. Mára gazdasági jelentősége szinte teljesen megszűnt, csupán vadföldeken látjuk viszont. Időközben a virágkedvelők megszerették, vágott virágként kertészeti kultúrába vették, így a visszatoloncolás viharfelhői eltűntek feje fölül. A kertes házak kiskertjeiben és a temetőkben egyaránt gyakorta feltűnik, majd gyakran hálátlanul megszökik.

csillagfürtsereg a maróci temetőoldalban

az Amerikába kitántorgott másfélmillió emberünkért1 cserébe érkezettek:

arisztokraták vs. proletárok – csillagfürtök az aranyvesszősben Dióskálnál

A nyughatatlan csillagfürt népség új hazában csalódott fiataljai az utóbbi időben a jobb élet és magasabb tápanyag-utánpótlás reményében elindultak világot látni. Biztos ők is a ködös-csapadékos Albionba igyekeznek, ám a közhangulattól félve útjuk nem a közutak mentén, hanem járatlan hegyi ösvényeken vezet az Alpok virágos rétjein keresztül.

a fiatalok tömött sorban menetelő serege

a Dolomitokban a Seiser Alm rétjén körbe gyűlve, haza gondolva szavalják József Attilát:

„a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor

munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.

A csillagfürt Észak-Európában még ma is megbecsült takarmánynövény, bár ott inkább a sárga virágú Lupinus luteus-t vetik. Ha így folytatódik az éghajlatváltozás a vikingutódoknak nem kell magot importálni, lassan a mediterrán fajok, mint a keskenylevelű csillagfürt (Lupinus angustifolius) önszántukból költöznek fel Skandináviába.

sárga csillagfürt korabeli ábrázolása                      keskenylevelű csillagfürt Rodosz szigetén

kislevelű csillagfürt a Peloponnészoszi-félszigeten

A csillagfürt világhódító útján a derék britekkel Új-Zélandra is eljutott, ahol szintén terjedőben van. Csak remélni lehet, hogy a telepesek által már leszedált, a honos vegetációt saját képükre formált (azaz drasztikusan átalakított) tájban látható a filmbeli idilli virágpompa, nem a fennmaradt természetben. Bár lássuk be sokkal szebb, mintha jágerkender, gyalogakác, vagy kaukázusi medvetalp lenne a helyén.  (Amúgy kíváncsi lennék, a maoriknak tetszik-e, a nagyiszték zöldségágyába tesznek–e egy kis lupinuszt?)

A melléfestő zene, Monsieur Michel Pepe szívdöglesztő Les Citadelles de Lumiére–je (a fény fellegvárai) kitűnő választás, a természetes zenei szépségnek épp olyan hamis illúzióját nyújtja, mint a csillagfürt az új-zélandi tájban.

https://www.youtube.com/watch?v=8VI4Mek4YQQ

aki mégis szereti ezt a fajta zenepótlót, innét mazsolázzon, tele van a szirupos puttony (egy nagy lavórt tegyen a hangszórók alá):

http://michelpepe.com/discographie/

---------------------------------

1 József Attila: Hazám

akinek netán nincs ott a polcon:

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/hazam.htm

Gyöngy és köles

Sokszor rácsodálkozik az ember, hogy elődeink milyen találó, jellemző neveket adtak a növényeknek. Így van ez a gyöngykölesekkel is – az ő esetükben a termés alakja és meglehetős keménysége tükröződik a névadásban. A gyöngykölesek a borágófélék családjában (Boraginaceae) a legújabb besorolás szerint a Buglossoides és a Lithospermum nemzetségbe tartoznak. Míg a botanikusok rendszertani helyzetükön vitatkoznak, nézzük meg a hazai három fajt közelebbről. A leggyakoribb a mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis), mely gyomos, bolygatott helyeken az egész országban előfordul. Fehér virágai a hajtásvégen ülnek. Elterjedésében csupán a dél-dunántúli tájban látszik némi hiány, biztos a somogyi betyárok és a pécsi huszárok kitaposták arra.

mezei gyöngyköles a fenékpusztai Balaton-parton a tó legöregebb feketenyárfája tövében

és a milejszegi parlagon

Az erdei gyöngyköles (Buglossoides purpurocaerulea) a Keszthelyi-hegység xerotherm tölgyeseiben, bokorerdeiben nem ritka, ám az Egerszeg-Letenyei-dombságban is mintegy tucatnyi helyen hirdeti, hogy a szőlők helyén egykor fajgazdag mész- és melegkedvelő erdők éltek. Mára kocsányostölgy facsoportok, gesztenyések, varjútövis, ostormén bangita, vagy másodlagos veresgyűrűs bokrosok árnyékában találjuk. Virága kék, mely nem „igazi” szín, hanem a lepkék szárnyához hasonlóan interferenciával1 jön létre. Épp oly vibráló, mint a báránypirosító színe, sem hagyományos filmen vagy digitálisan nem reprodukálható.

erdei gyöngyköles Zalaköveskút szőlőhegyének fajgazdag sztyeprét-maradványán

és a dolomit erdeiben

A harmadik hazai faj a közönséges orvosi-gyöngyköles (Lithospermum officinale) mifelénk csak a Keszthelyi-hegységben ismert, ahol többnyire nyiladékokban, szegélyekben láthatjuk, a bálványfa fiatal egyedeivel versenyez a jó helyekért – ám esetében az ezüstérem nem életbiztosítás. Virágai sárgák, melyek a szárból induló hajtások végén találhatók.

orvosi-gyöngyköles erdei nyiladékban

virágzó hajtása

a névadó: porcelánszerű fényű és keménységű érett termések decemberben

A videómegosztón meglepetésemre hasznos dolgok is találhatók: két videó a beporzásról, amiben a főszereplő a bangók szaporodásában is jelentős szerepet vállaló nagybajszú méh ill. egyik kedvencem, a pöszörlégy:

https://www.youtube.com/watch?v=Gdw-u29pOjM

https://www.youtube.com/watch?v=aajlaOzL2-Q&list=PLpXSqBLKt96Upvm1PtjBxJaowWkuEs7ca

----------------------

1 http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0103/rajkov.html

 

Biokapszulák

Vannak nevek, melyek kizárólagos használatában a szekértáborokra szakadt biológusoknak nem sikerült megegyezni, ezért egymástól merőben különböző élőlénycsoportokban párhuzamosan  használatosak. Így esett meg, hogy a madarászok névjegyzékében egy pintyféle neve zöldike (Carduelis chloris) és a virágászok is így hívnak egy hazánkban igen ritka orchideafajt (Dactylorhiza viridis). A párhuzamot (kicsit sántítva) tovább fűzve egy örökké mosolygós északi madárfaj neve szula1 (Morus bassanus), míg egy jól ismert növényé annak többes száma: szulák. A következőkben ezek rokonsági szálait igyekszem kibogozni.

kezdjük a madárral: a szula (fotó forrás: pixabay és Gál Szabolcs)

vicces rokona, a közép-amerikai illetékességű kéklábú szula (Sula nebouxii) (fotó forrás: Nők Lapja Cafe)

Gyermekkorom végtelennek tűnő délelőtti önfeledt játszásaira csak egy dolog vetett árnyékot, a délutáni kukoricakapálás. Nagyanyám – miután a tsz-be „önként” beadta legjobb földjeit - nem nagyon hitt a modern szocialista mezőgazdaságban, így annak vívmányaiban sem, pedig az akkori agrotechnológia a mára iparivá vált mezőgazdasági termeléshez képest még szinte extenzívnek számított. Ennek megfelelően májusban a padlásról lehozta az előző évi termésből a vékában vetőmagnak félretett kukoricaszemeket és a megboronált földbe húzott sorokba szépen elvetette. Akkoriban a tájban még rend uralkodott, ami nem utolsó sorban a szorgos kezek munkájának volt köszönhető. A táp intézménye nem volt még szerencsére ismert, ám a tyúkoknak, disznóknak enni kellett adni, így hát mi is mentünk a kikelt kukoricát kapálni. A dalolva leadott jó aranykoronájú termőföldeken akkorra már a körmös traktorok és a Dutrák húzták az ekét, így nagyanyám az elvtársaktól (akik szerinte korábban cselédek és egyéb farizeus naplopók voltak) nagylelkűen a Kilencedesben és a Hársasban az éhenhalás ellen kiutalt gyenge földet volt kénytelen művelni. Nem volt még akkor gyomirtószer, illetve csak mechanikus, úgy hívták hogy kapa, amivel jó meleg nyári napok délutánján mentünk munkálkodni. A kukoricaföldnek remek kis gyomflórája volt, a kakaslábfű, libatop, kicsiny gombvirág és az ország lerohanásához épp erőt gyűjtő parlagfű mellett az egyik legutálatosabb egy kúszó kis növény volt, amit mamám egyszerűen csak győténynek hívott. Nem volt elég kikapálni, ki is kellett húzni, ha beszakadt, akkor addig folytatni, amíg volt belőle, mert a legapróbb gyökérdarabból is újra kihajtott. Csak jóval később tudtam meg, hogy ő az apró szulák (Convolvulus arvensis).

apró szulák Csatáron

Növényünk kozmopolita, azaz világcsavargó, afféle minden lében kanál, nem csak a kultúrnövények közt, hanem a bolygatott helyeken is felüti fejét: belterületi árkok szélén, útpadkákon, járdaszigeteken, ugarokon. A damilos fűnyíró jó barátja, a tevékenységgel együtt járó új és újabb nyers talajfelszíneken a parlagfűvel versenyezve indul rohamra. A szántókon már nem ilyen nagy legény, a mai fejlett védő/irtószerekkel a kapáskultúrákban sikeresen negligálják, nehogy szegény kukoricára felmásszon és a nagy pénzeken kikísérletezett mindennek (főképp a szaporodásnak) ellenálló hibridekre felmásszon – még letörnének szegények.

Bakon az útpadkán

Pókaszepetken az árokszélen

és a horvátországi Rovinj mellett a terra rossa ugarán

Rokona a hazánkban védett borzas szulák (Convolvulus arvensis) a mediterrán tájakról érkezett hozzánk. A Földközi-tenger mentén mindenütt előfordul, keleten a Krímig hatol, ahol ma újra tanulja az oroszt. Hozzánk legközelebb az Adriai-part szikláin találkozhatunk vele. Vidékünkön kizárólag a Keszthelyi-hegység néhány pontján, a valami csoda folytán a feketefenyvesítésből ki-és fennmaradt jó természetességű sziklagyepekben találjuk.

borzas szulák

Mária virágoskertjéből sem hiányozhat

ő is kedveli a panorámát a cserszegtomaji Budai-hegyen

az Isztrián, a Rovinj fölötti Lim-csatorna (Limski-fjord) szikláin

és az endemikus hangyabogáncs (Jurinea sordida) mellett Skalistoya skala térségében a Krímben

Az említett kúszónövények közeli rokona a sövényszulák (Calystegia sepium), mely szintén nem ismeretlen sokunk számára. Nevéhez híven mindenre felmászik, felkúszik, hogy minél jobb kilátást találjon, illetve, hogy a méhek, poszméhek rátaláljanak illatos, nagy fehér tölcséreire. A nádasok, magaskórósok mellett az urbánus élőhelyeken is felüti fejét, kerítéseken, árkok mentén, falakra felfutva találjuk.

sásra, csalánra felfutó sövényszulák Göcsejben

gyomos magaskórósban Szentpéterföldén

falusi belterületi árokban

belvárosi lakóház lábazatán

A digitális forradalmat megelőző szörnyű prehisztorikus (még barbibabátlan, okostelefontalan) időkben a lányok kedvelt szórakozása volt a fehér tölcsérek leszedése és orrukra rakása nagy szippogatások kíséretében - akkoriban ez volt a "szer", aminek ártalmatlan hatóanyagát a virág édes illata szolgáltatta.

A rokonságot egy dél-amerikai hívatlan rokon zárja, a bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea), mely a győtényhez hasonlóan hívatlan vendégként jelenik meg sokhelyütt.

bíboros hajnalka taljánföldön, a festői Castellamare mellett

A szula-szulák szekértáborokhoz amúgy egy újabb csoport is csatlakozott, ők a szulák és hajnalka neveket felvéve erősítik a madarak, növények csapatát. Hallgassuk a jelenség egyik ismert képviselőjét:

https://www.youtube.com/watch?v=hfvozxNQMFY

https://www.youtube.com/watch?v=aQFPQ9dp0r0

---------

1 amúgy, tényleg mit szed a beteg szula? hát kapszulát.