Óvári Miklós: természetes blog

Blogomban elsősorban a délnyugat-dunántúli táj természeti értékeit, a növényvilág kutatásának eredményeit, aktualitásait szeretném bemutatni az Európa legszebb tájain való csavargások fotóbeszámolóival fűszerezve

Kékszemű fű

nem összetévesztendő a kékszínűval (Porphyrio porphyrio)!

Mielőtt a kedves olvasó aggódni kezdene, el kell mondanom, hogy nem élek a lugos besorolású tudatmódosító szerekkel, sem légyölő galócát nem reggelizem, valóban van ilyen nevű növény. Húsz éve lassan, hogy Nemessándorházán az egyik utolsó még ma is használatban lévő kiterjedt marhalegelőn számomra ismeretlen kis kék virágokra lettem figyelmes. A sovány termőhely zavart gyepében nyíltak a kb. húsz cm magas növénykék. Hazaérve persze nem hagyott nyugodni a dolog, így hát addig kutattam, míg az Iconografiában megtaláltam, ő volt a sásbokor (Sisyrinchium bermudiana).

a nemessándorházai termőhely

A Sisyrinchium nemzetség az íriszek családjába (Iridaceae) tartozik. A Sisyrinchíon egy görög szó, melyet Pliny és Theophrastus jegyzett le, ám az valószínűleg a hagymás íriszre, a Moraea sisyrinchium-ra utal. A szó jelentése sisýra (σισύρα) nyers lepel. XVII. századi leírója Ambrosini, Giacinto a latin sūs "sertés" és a görög rhynchos "orr" - mely a gyökereket kirágó sertésekre utalna – szavakból vezette le a nevet, mely etimológiai szempontból igencsak kétes. Goldblatt és Manning magyarázatában "az újvilági Iridaceae nemzetségéhez való besorolásra nyilvánvalóan önkényes volt."1

a sásbokor nyíló virágai

A nemzetség az Újvilágban elterjedt, ahol számos faja él, a kék mellett sárga virágúak is. A nálunk előkerült növény neve ott blue-eyed grasses, azaz kékszemű fű. Az Európában előkerült faj pontos beazonosítása még várat magára, az Észak-Amerikában élő számos, egymáshoz közel álló és nehezen elkülöníthető fajok közül több is szóba jöhet, jelenleg a  Sisyrinchium bermudiana (syn.: S, montanum S. angustifolium) az elfogadott tudományos neve. Virágai a levél végén a páros fellevél közt kis kocsányok végén ülnek, a lepellevelek vége kicsípett, de rövid, 2-3 mm-es hegyes szálkában végződő. A lepelkörön belül a (porzók és bibe)körül világossárga. A virágok napfényes időben délelőtt kinyílnak és több nősziromfajhoz hasonlóan csak egy napig virágoznak.

Első magyar észlelése Andreánszkytól származik, aki a máramarosi Kőrösmezőn gyűjtötte pont száz éve, 1917 nyarán, még mielőtt az Auróra ágyútüze megadta volna a jelet a föld rabjainak, hogy keljenek már fel… egyúttal kijelölve a  kommunizmus mesés évtizedeinek kezdetét (magunk közt kár volt..). Kárpátalja nagyszerű botanikusa Margittay Antal 1933-ban is megtalálta, majd a bukovinai részről is említi. Igen érdekes magas-tátrai 1933-as megkerülése, a fajt megtaláló Győrffy Irma szerint a máramarosi rutén munkások közvetítésével kerülhetett oda a magja. A csonka haza területén először Csapody Vera jelezte, aki 1957-ben találta a Városliget gyepében. Napjainkban a hazai előfordulások sorát a zalai mellett a vértesi, az aggteleki, a Keleti Kárpátokban a gyimesi Hidegség melletti előfordulásai gazdagítják. Előbbi két előfordulás másodlagos élőhelyeken, utóbbiak természetes élőhelyeken voltak. Sajnos a sándorházai legelőn ma már hiába keresem, ám érdekes módon a kertészetben vett példány szépen megvan itthon a sziklakertben. Magyar elnevezése Priszter Szaniszlótól származik, aki 1998-ban a növény vékony, fű/sásszerű leveleire utalva a pázsitos sásbokor, vagy kékszeműfűt ajánlotta.

Margittay Antal emlékműve avatásakor Beregszászon 2009. szeptember 18-án

A sásbokrot Európa számos országában megtalálták a botanikusok, de Kárpátalján, Galiciában, Csehországban vagy a Balkánon többnyire természetes növényközösségekben került elő, ezért több kutató is úgy gondolja, hogy nem behurcolva került be, hanem a nemzetség egyetlen tagjaként jégkorszaki reliktum, azaz őshonos. Talán ezt igazolja, hogy sehol nem viselkedik özönnövényként, mindig csak kis, néhány töves állománnyal van jelen.

a szerbiai Vlasine-tó melletti szőrfűgyepben rekettyékkel – hasonló termőhelyeken került elő  az Aggteleki-karszton is

sásbokor a zalai és a szerb dombokon

virágzó sásbokor a kertemben

termése virágzás után és kinyílva magéréskor

---------------

1Manning, John; Goldblatt, Peter (2008). The Iris Family: Natural History & Classification. Portland, Oregon: Timber Press. pp. 221–25.

A szivárvány istennői 2

A hazai nősziromfajok kék színű fajai.

A legkisebb hazai fajunk a törpe nőszirom (Iris pumila), mely nevét méretéről kapta. A középhegységekben még nem ritka, ám nálunk csupán a dolomittömb Balatonra néző hegyoldalainak egyetlen pontján él. Színe többnyire a kék és a lila  számos árnyalatában változik, ám gyakorta világos, sápadt sárga példányok is feltűnnek. Rendkívül veszélyeztetett, a vaddisznó károkozása mellet a virágkedvelők kiásása is veszélyezteti. Gyakorta kiskertekben, temetőkben láthatjuk viszont.

törpe nőszirom a balatoni part szikláin

április a sziklagyepekben

sárga színű változat

bimbója                                                    és virágja

A Keszthelyi-hegység fényben gazdag erdőinek szélén, tisztásain él a finom kajszibarackillatú pázsitos nőszirom (Iris graminea). Névadóját, Linné mestert 1753-ban bizonyára a növény vékony, fűszerű levelei ihlették. Nagy állományokat sehol nem alkot, de szálanként, kisebb csoportokban sokfelé előfordul. Az utóbbi években megtalálták a Kerka menti réteken is, valamint a Nyugat-Göcseji erdőkben, ám utóbbi helyen tavaly kivágták a termőhelyet adó szép öreg tölgyest…

virágzó pázsitos nőszirom

virágja                                      és termése

A víz által járt termőhelyek, mocsárrétek, láprétek májusi ékessége a kék színű szibériai nőszirom (Iris sibirica), mely Szibériától Nyugat-Európáig elterjedt. Hazánkban még gyakorinak mondható, védelmét a szedése elleni védelem indokolta (persze lekaszálni azt büntetlenül lehet…). Zalában a Kerka, Kebele mentén országos jelentőségű, sok ezer töves állományai élnek, de a Zala, a Kis-Balaton mellett és a patakvölgyekben elszórtan is megtalálható (Zalakaros, Zalaszántó). A virágzó tövek „számszerűsítése” nem egyszerű, hiszen a növény un. polikormonokat alkot, abból több hajtást is növeszt, melyeken 1-10 nyíló virág is lehet. Ennek megfelelően a botanikus által egy tőnek jelzett növénynek 40 virágja is lehet. A falvakban ismerik, gyakorta jelenik meg kertekben, árkok mentén, köztereken. Tűrőképessége kitűnő. Nem törődve virágzásával, termésérésével a réteken, a Natura 2000 területeken mindig lekaszálják, majd ezt követően újra és újra kihajt. Persze ez az ivaros szaporodást folyamatosan meghiúsítja, így a növényeknek csak a vegetatív úton való terjeszkedésre van lehetősége. Hogy genetikai aspektusból hosszútávon ez hova vezet nem tudni, de jóra biztosan nem. Nagy populációiban időnként albinó (fehér színű) virágok is láthatók.

virágzás a Zala mentén

Zalakarosnál

Márokföldön

bimbó, virág                                     termés

korcs albinó virág

A hazai flóra természetbentalálható nőszirmai közül a korcs, vagy fátyolos nőszirom (Iris spuria) elsősorban a Duna-Tisza közén érzi jól magát, a Tiszán innen, Dunán túl csak elszórtan található. Korábban jelezték Körmendnél a Rába mellől, ám az adatot nem sikerült megerősíteni. Felénk nem él, bár kertekbe behurcolva fogságban néha megpillanthatjuk.

fátyolos nőszirom termőhelye a Turjánvidéken – nyíló bibircsvirág, szarvasbangók

virágja                                    felnyíló érett termése

A nemzetség utolsó tagja a magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) az észek-keleti országrészben honos. Bár felénk nem él, mégis ő az, akivel minden nap találkozunk, hiszen a húsz forintos hátulját díszíti.

A kilencedik „magyar” faj a gyepes nőszirom (Iris ruthenica). Egy arasznyi kis növény, mely keleten Koreáig (!), Mongóliáig hatol, nyugati elterjedése az erdélyi havasokig tart. A gyimesi legelőket járva megcsodálhatjuk- ha nincs épp ott a medve.

a gyepes nőszirom a Gyimesek völgyének kapujában, a Pogánytetőn

Hazánkban egy nyugat-európai polgár, a kék nőszirom (Iris germanica) is honosítva lett, ám ő is szeret megszökni, így időnként kivadult példányaival, telepeivel találkozhatunk a szőlőhegyeken, utak mentén.

kéki nőszirom a csatári szőlők mellett

és a vöcköndi dombtetőn

A nőszirmok, főképp nemesített, nagyra nőtt kertészeti fajtái közkedvelt tagjai a kerteknek, de a köztereket is gyakorta díszítik velük a virágkedvelők, kertészek. Pompájuk valóban a szívárvány minden színét idézi.

Pakodon az útelágazóban

Marócon a járdaszegélyen

A nagy lelkesedésben néha a kaszálórétekről a szibériai nőszirom is „valahogy” bekerül a kertekbe, közterekre.

szibériai nőszirom Kányaváron

íriszek kertítésen belül                                      és kívül

A Kerka-menti polgári természetőrök szépkorú képviselői sokkal jobban vigyáznak rá, mint a réteken a ga(rá)zdák – itt még nyílik, ott lekaszálják, felszántják.

A szivárvány istennői 1

La deessa de l'arc de Sant Martí1

(katalánul)

Az írisz szó mögött húzódó tartalmak vizsgálatakor újból a kimeríthetetlen forrást, a görög mitológiát hívom segítségül. Kedvenc művemben Irisz (Ἶρις) Gaia földistennő és Pondus tengeristen unokája, a Hárpiák testvére, az istenek hírnöke, az eget a földdel összekötő szépséges szivárvány istennője, aki a halottak lelkeit végső nyughelyükre, vagyis az Élüszioni kertekbe vezeti. Számos egyéb dicső tettéről szól a fáma; a sebesült Aphroditét elvezette a csatatérről, Pallasz Athénét és Hérát távol tartotta az eseménytől, és Poszeidónt is visszaküldte a tengerbe. Férje a nyugati szeleket megtestesítő Zephürosz, aki a lemenő nap fényénél mélyen a szemébe nézhetett, hisz szerelmükből megszületett Pothosz, az epekedő szerelmi vágyódást megszemélyesítő isten, aki aztán felcseperedve hol máshol, mint Aphrodité és Erósz kíséretében sertepertélt…

Az írisz feltűnik az orvoslásban is, hiszen szemünk szivárványhártyáját is így nevezi a tudomány1. A szó népszerűségét mutatja, hogy számos komputeres alkalmazás viseli; ezek közt a szem védelmére fejlesztett2 épp úgy megtalálható, mint a DLSR (cserélhető objektíves digitális) fényképezőgépek raw fájljait megnyitó szoftver3. A britek egy könyvelő programot is elneveztek róla, ami lássuk be, igen méltatlan az istennőhöz és habitusától4.

Irisz természetesen a művészetekre, az alkotókra is nagy hatással volt, számos költemény, zene, festmény hirdeti szépségét.

Babits Mihály: Himnusz Iríshez

Ért gyümölcsnedvvel, fejem telve vággyal,
vágyaim súlya nyomja vánkosom:
ah, nem békülök és unalmas ággyal
s Morpheus karjai között
Irisről ámodom.

Iris! te lelkem régi istensége!
hétszínű, gyöngyös, mint nektári kelyh,
ezerszínű, uszályos, égnek éke,
Irís, kinek ruhája pávapelyh,
Irís, kinek mosolyja a szivárvány,
szinek bontója, koszorús hajú,
ivelt szeszély, ég hidja, tarka bálvány,
jer ontsd elémbe képeid,
beszédes színkapú!

Pierre-Narcisse Guérin: Morpheusz és Irisz

Ezek után nézzük Iriszt a növényvilágban. Aki számára az eddig bemutatott növények ismeretlenek voltak, azok most nyugodtan hátradőlhetnek a karosszékben (az aszály után érkezett  hetes esőben úgysem tudnak mit csinálni), a most bemutatásra kerülő társaságot mindenki bizonyosan ismeri. Az Iris a nőszirmok (Iridaceae) családjának névadó nemzetsége, nevüket a szivárványról kapták, mivel kinyílt virágaik annak minden színében pompáznak. Elterjedésük az északi féltekére korlátozódik, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, egész Európában, valamint Észak-Ameriában is elterjedt, összesen 200-300 faját tartja számon a tudomány. Magyar nevük nőszirom, értelmezését mindenki szárnyaló fantáziájára bízom. Az íriszek évelő növények, egy részük gyöktörzzsel, másrészük hagymában telel át. Méretüket tekintve az arasznyitól, a méter magas hajtásokat hozókig széles a paletta, amit csak változatos színezetük ír felül.

A természetben hazánkban nyolc fajuk ismeretes, ezek közül hat térségünkben is él. Elsőként a sárga virágúakat tekintsük meg. A pannon tájban a leggyakoribb és legelterjedtebb a vizes élőhelyek, rétek, mocsarak, árkok ma is gyakori növénye a sárga, vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus). Élőhelyének kiszáradása után még sokáig vegetál, bár már virágokat nem hoz. Az egyetlen a hazai nősziromfajok közül, mely nem áll törvényes védelem alatt.

mocsári nőszirom a Mura mentén

a holtág szélén

a Principális-menti magassásosokban Gelsénél

virágja és toktermése

A nemzetség következő két tagjai már egészen más termőhelyeket néztek ki maguknak, ők a fényben gazdag meleg sziklagyepeket, bokorerdőket, sovány gyepeket, sztyepréteket  kedvelik. A homoki nőszirom (Iris arenaria) sziklagyepek, homoki gyepek faja, mely a Keszthelyi-hegységben elszórtan, mintegy tucatnyi előfordulással van jelen. Április elején nyíló halványsárga virágai a tavaszi barna gyepekben messziről észrevehetők. Egy virágja csupán egy napig nyílik. Legnagyobb állományai beépítéssel, a túltartott vadállomány taposásával, túrásával veszélyeztetettek.

homoki nőszirom a Keszthelyi-hegység sziklagyepében

bimbó                                       nyíló virág                                      termések

A nemzetség újabb tagja a tarka nőszirom (Iris variegata), mely a Kelet-Zalai-dombság, Keszthelyi-hegység mészben gazdag termőhelyein ma még nem ritka. A fányjárta ritkás erdők, szegélyek, tisztások mellett a sztyepréteken is jól érzi magát. A Dél-zalai homokvidéken végveszélyben van, Homokkomáromnál és a Bajcsai homokbányánál a kitermelések miatt sorsa megpecsételődött.

a nemessándorházai szőlők közti sztyepréten

észak-zalai domboldalon

bimbó                                       nyíló virág                                      termések

Az irisz szépségén megpihenve egy kötelező olvasnivaló:

Richard Dawkins: Szivárványbontás

----------------

1 https://en.wikipedia.org/wiki/Iris_(anatomy)

2 https://iristech.co/

3 http://www.astrosurf.com/buil/us/iris/iris.htm

4 http://www.iris.co.uk/

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1 mai ajánlásom a számomra már nagyon régóta szimpatikus katalán népnek szól néhány nagy művészüket és műveiket megidézve:

Salvador Dalí i Domènech - festő:

A polgárháború előérzete (Construcción blanda con judías hervidas)

– remélve, hogy a kép mondanivalója nem válik aktuálissá

A nagy maszturbátor (El gran masturbador)

Szent Antal megkísértése (La tentación de San Antonio)

 

Isaac Manuel Francisco Albéniz i Pascual - zeneszerző, zongoraművész

két, talán leghíresebb műve, a Spanyol szvit Op. 47., 5. tétele az Asturias, a klasszikus gitárosok kötelező előadási darabja kedvencem, Filomena Moretti előadásában.

https://www.youtube.com/watch?v=BvE0LsIeNGM

és a Catalonia

https://www.youtube.com/watch?v=dg1xS_yK9uM

 

Josep Maria Carreras i Coll – a három tenor egyike:

https://www.youtube.com/watch?v=w_DrKcffJDE

https://www.youtube.com/watch?v=w7zGsojS_R8

 

Jordi Savall i Bernadet – karmester, zeneszerző, régizene-szakértő és gambajátékos

https://www.youtube.com/watch?v=5Frq7rjEGzs

https://www.youtube.com/watch?v=jAEbTU1IH7A

Bábák kalácsa

A nyárnak búcsút intve lassan elfogynak a virágok a réten és az erdőben. Azonban vannak olyan fajok, melyek szaporodási stratégiája eltér a többi növénytől, ők ezt az időszakot választották a virágzáshoz. Ehhez a késői csapathoz tartozik a bábakalács (Carlina) nemzetség, melynek hazánkban és mifelénk is 2 faja ismeretes. A közönséges bábakalács (Carlina vulgaris) a száraz gyepek társaságának gyakori tagja. Megnyúlt szára elágazó, e hajtások végén ülnek virágai, melyek sárga, szalmaszerű megjelenést kölcsönöznek a növénynek. Virágzását követően a szára és hullámos szélű levelei is hasonló színben erősítik a szárazvirágszerű hatást. Ráérős botanikusok három alfaját próbálják elkülöníteni a szárlevelek formája és elhelyezkedése alapján. Gyakori faj, melynek kórója sokszor a téli szelekkel vigyázzállásban dacolva várja a következő évet. A legelő állat kerüli.

közönséges bábakalács: bimbósan és nyílásban

bábakalács a szőlők melletti kaszálón szüret idején

A másik faj a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a sovány hegyi rétek, legelők lakója. levelei a földhöz lapulva körben helyezkednek el, fogazottak, a fogak végén erős, jól bökő tüskével felvértezve. A szárak közepében található a kb. 5 cm átmérőjű fészek, mely sárgás, ill. ezüstös színű. A fészek körül ezüstfehér fészekpikkelyek állnak körben, melyek rossz idő esetén becsukódnak. Egykor (mikor a falu határában még háromnál több ehető növényt termeltek és fogyasztottak)  fiatal zsenge belsejét is ették. Fogyatkozóban lévő, védett növény, ám ez a gyógynövényes oldalak íróit nem nagyon zavarja1, karógyökerének gyűjtését az őszi időszakban javasolják…. Hatóanyagai a karlina-oxid (benzil-furil-acetilén), cseranyag, gyanta, inulin, karlinalin, labenzim – remélem nem maradt ki semmi. Hogy mire jó, hát rövidebb leírni, mire nem… de nézzünk néhányat, ill. a kiváltó lehetőségeket: szerintem izzasztónak jó a futás (egyéb mozgásokról nem is beszélve), étvágyjavítónak az Unicum, féregűzőnek a foghagyma, vizelethajtónak a sör, vértisztítónak a rozsdás drótkefe. Sokat elárul a dolog komolyságáról, hogy a fáma szerint egykor pestis ellen is használták, igaz a hatékonyságáról nincsenek korabeli KSH adatok, csak a feljegyzések a lakosság majd felét kitevő holtakról. Szóval biztos, hogy egy ritka védett növénnyel kellene kísérletezni olyan esetekben, amikor sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb elmenni a boltba, vagy a patikába?

Mifelénk is még tucatnyi előfordulása ismert, ami ékes bizonyítéka a lakosság kitűnő topográfiai ismereteinek, nem hiába hívják errefelé a dombokat hegynek. Sajnos a gondos gazda és az ökológiai szemlélet zászlaját erősen rágják a molyok, így a gyepek elhanyagoltságával párhuzamosan előfordulásai is ritkulnak, a tövek száma fokozatosan fogyatkozik.

szártalan bábakalács a szentpáli kaszálón

Szentmargitfalván, ahnnan már Károlyi Árpád is jelezte ötven évvel ezelőtt

virága sztyepréten Gősfán

termőhelye augusztusban a kocsordtúlcsordulta réten

A környező hegyvidéken él egy alfaja, mely nem a földön üldögél, hanem arasznyi szárat növesztve tekint a világra (Carlina acaulis ssp. caulescens). Ha látni akarjuk, nem kell messze keresni, csak Erdélybe átballagni, már a kalotaszegi dombokon is nő. Gyimes havasaiban is értelemszerűen ott tanyázik, és hunyorog reggelente, mikor a Kaukázus bércei fölött felkelő nap a szemébe, ill. fészkébe süt. A csángóknál bábakonty névre hallgat. Hogy honnét ered ez a név rögtön kiderül, ha sikerül ellesnünk azt a pillanatot, mikor  az idős asszonyok leveszik a kendőt…

bábakalács Kalotaszeg legelőjén

termőhelye Magyarvalkónál

a téli hóban Sztánán, Kós Károly falujában

Kós Károly egykori híres „őrhelye”, a Varjúvár

A nemzetség legnagyobbra növő tagja, az akantuszlevelű bábakalács (Carlina acanthifolia), melynek fészke a 10-15 cm átmérőt is eléri. Az Iconogrphya2 szerint a horvát hegyekben és az Aldunánál található. A Pireneusoktól orosz földig sokfelé él, nekem a görög hegyeken sikerült rábukkannom.

akantuszlevelű bábakalács a görög hegyekben

A végére még egy faj, mely egykor a magyar haza földjén is élt, a görög bábakalács (Carlina corymbosa syn: C. graeca), a Földközi-tenger partvidékén mindenütt honos.

görög bábakalács A Krk-szigeti Baška tengerparti mészkőszikláin

Ha már szóba került Gyimes, hadd ajánljam a tájról készített remek könyvet:

Babai Dániel, Molnár Ábel és Molnár Zsolt: „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”

http://www.okologia.mta.hu/node/8150

valamint a Gyimesek híres prímását:

https://www.youtube.com/watch?v=vaewuEn7USg

---------------------

1 http://gyogynovenyek.info/gyogynovenyek-betegsegekre/emesztesi-problemak/babakalacs/

2 Jávorka- Csapody: Iconogrphya Flora Partis Austro-Orientlis Eoropae Centralis, azaz Közép-európa délkeleti részének flórája képekben. - Azaz a Magyar Királyság területének flórája

Digitalis gyűszűk

Kevés olyan virág van. aminek a neve olyan találó lenne, mint a gyűszűvirágé. Magas, pompás  kétéves növény, melyhez türelem kell, az első évben nem fog virágozni (mérgünkbe ne kapáljuk ki, mert kezdhetjük előröl). Fürtbe tömörödő szép virágai a mirigyszőrökkel borított hajtás végén egyoldalon elhelyezkednek el, ám csak a második év nyarán csodálhatjuk őket. Virágai, mind alakjukban, mind nagyságukban a gyűszűhöz hasonlítanak, csak a női ujjbegyek helyett többnyire szép kövér poszméhek, dongók bújnak bele virágport gyűjtögetni. A virágzással a növény élete véget ér, termésérés után elpusztul.

Az egész növény mérgező, ám drogja a digitoxin a szívgyógyszerek fontos alapanyaga. Házilag ne kísérletezzünk vele, mert, mint neve is jelzi a hatásos és a mérgező dózis közti mezsgye igen keskeny, túladagolás esetén a szívverés lassulása, hányinger, látászavarok lépnek fel, de a végkifejlet akár az ibolya (Viola sp.) alulról való szagolásához vezethet. További igen fontos hasznosítása a molekuláris biológiában jelentkezik, ahol szteroidját jelölőanyagként használják. Szépsége és hasznossága miatt sokfelé termesztik.

a névadó eszköz (nem tudom lehet-e még kapni?)

A gyűszűvirágoknak hazánkban három fajuk él. Leggyakoribb a közép- és nyugat-európai elterjedésű sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), mely a domb- és hegyvidéken mindenütt közönséges. Korábbi határozókban egy nagyvirágú gyűszűvirág (D. ambigua) is szerepel, ám ma már egy fajként kezeli őket a botanika tudománya. Élőhelyei a kissé nyíltabb, fényben gazdag  erdőkben találhatók, cseresekben, gyertyános-tölgyesekben, de még a bükkösökbe is belopakodik. A zalai erdőkben mára már ritkán kerül szem elé.

sárga gyűszűvirág Szentpéterfölde és Rezi bükkösében

virágai

gyűszűvirág a gyimesi hegyi kaszálókon

Közeli rokona a halványsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea) Nyugat-Európa hegyvidékei mellett Erdélyben is honos.

a hegyek gyűszűvirága az Alpokban Ebnertal rétjein

A két további faj a mediterrán tájak küldötte. A rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) ennek megfelelően a dupla drótkerítés megépülése előtt a déli országhatár közelében surrant be hazánkba, és nyilván félt, hogy nem fogadják szívesen, így nem is merészkedett a Baranyai-dombságtól és a Villányi–hegységtől északra. Ritka, fokozottan védett, igen elegáns megjelenésű, sudár, magasra növő növény.

rozsdás gyűszűvirág az észak-görög tájban ritka vizes élőhelyen

és bolyhos virágai

Közeli rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) is a Balkán félszigeten őshonos. Nagy utazó, mára keleten Japánig, délen Afrikában a Fokföldig is eljutott. Amerika az onnan érkezett számos kéretlen jövevényért (parlagfű, aranyvessző, akác) cserébe megkapta, ott az USA teljes területen és a Dél-Amerika nyugati szegélyén végig kolonizált. Nálunk elszórtan, random módon az ország számos pontján jelent meg, ezek a szakemberek szerint termesztésből kiszabadult állományok, csupán a Dél-Dunántúlon lehet őshonos. Ő is törvényesen védett. Területünkön a jellemzésnek megfelelően jön, megy: eddig a Mura árteréről, a zalai olajbányászat egykori fővárosából, Bázakerettyéről és számos település kiskertjeiből került elő.

gyapjas gyűszűvirág Burgáriában és a görög Falakron-hegyen

élőhelye a Mura árterén

virágok a Muránál és Bázakerettyén

rovarok a gyűszűvirágon:  bogár   törpepók zsákmányával         kerti poszméh

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) hazánkban nem őshonos, a természetbeni előfordulásai mind kiskertekből kiszökött példányok. Természetes hazája Nyugat-Európába, onnét került be a kertekbe, mint dísznövény. Négy fenotípusa, azaz megjelenési formája ismert: a nagyanyánk ablaka alatt ágaskodó lila-piros mellett halvány rózsaszín, fehér, a párta belsejében még a foltok látszanak, ill. a teljesen szűzi fehér, mintázat nélküli alak.

piros gyűszűvirág az Atlanti-part dűnéin Amszterdamnál   és a lengyel tóvidék erdőiben

Bözsi néni kertjében                                 és ahol a kiskacsa fürdik

Az „elmaradott” Balkán páratlanul gazdag növényvilága természetszerűen ebben a nemzetségben is kitesz magáért;  így a fent bemutatott fajokon kívül egy nagyon  kedves, az óvodások ujjaira való, kis virágú rokont is rejteget, a Digitalis viridiflora-t.

Digitalis viridiflora a Rilai kolostor közelében

--------

jótanácsok kezdő háziasszonyoknak:

https://www.youtube.com/watch?v=_jPu8zfORcQ

Madarak sóskái

A hazai flórában a sóska (Rhumex) nemzetségnek számos faja honos a réteken, mocsarakban és az erdőkben, valamint a kertünkben is, hogy a spenóttal, sárgarépával főzelék formájában riogassanak vele óvodás korunkban. Meg is nőttünk tőle, biztos több „növekedési hormon” volt benne, mint apró méretű rokonában. A rokon, az erdei madársóska (Oxalis acetosa) csak nevében emlékeztet tagbaszakadt névrokonaira. Növényünk az üde erdők lakója, tavasszal nyílik bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, égeresekben a keltikékkel, szellőrózsákkal, árvacsalánokkal. Levele valóban kissé savanykás, fogyasztható, bár a kulináris palettán nem áll az előkelőségek közt, a Michelen csillagos éttermek étlapján sem láttam még. Ez őt azonban nem nagyon zavarja, jól elvan három, lóherére emlékeztető, kicsípett levélkéjével. Népi nevei lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, vagyis nem csak a madarak tápláléka. Mindemellett a Szentháromság szimbóluma, népiesen allelujafűnek is hívják.

A Sancta Trinitas azaz Szentháromság-szobor Zalaegerszegen

a Mária Magdolna templom előtt

erdei madársóska nyílásban áprilisban az egerszegi Alsóerdőn

lombhulláskor Kerkafalva erdejében

Növényünk hazai növényvilágbéli magánya a múlt század elején kitudódott, minek következtében megjelentek a rokonok a világ távoli szegleteiből. A látogatóba érkezettek aztán olyan jól érezték magukat, hogy itt is maradtak, mára már sokkal gyakoribbak, mint a hazai „ősmagyar” és főképp nem olyan finnyásak a lakhelyükre, úton, útfélen és útszélen is otthon vannak. Idestova már száz éve, hogy megérkeztek, kettő közülük az Újvilágból; a felálló- és a Dillenius-madársóska (Oxalis stricta, O. dillenii). A harmadik jövevény a mediterrán tájak küldötte, a szürke madársóska (Oxalis corniculatus).

szürke madársóska a járdán

felálló madársóska a kertemben

és Dillenius-madársóska a csatári legelőn

madársóska virágok:     erdei                      szürke                               felálló

Dillenius

termések:                szürke                          felálló                                 Dillenius

A nagy csavargásnak híre ment a világban, így aztán más fajok is érkeztek az öreg kontinensre. A görög olajfaligetek gyepében áprilisban milliónyi sárga kis virág nyílik, a sárga madársóska (Oxalis pes-caprae). Igazi hazája Dél-Afrika, onnét hurcolták be, és mára minden számára alkalmas helyen uralkodóvá vált a birkák és csacsik nagy örömére.

sárga madársóska olajligetben Athén közelében

Cipruson parlagon

őrszemek a szilarepedésekben

elterjedése Európában a Europe Alien honlapján

a táplálék migrációs hátterével nem törődő albán csacsi

A nemzetség még egy faja jelent meg a Földközi-tenger környékén, a rózsaszín madársóska (Oxalis articulata). Ő dél-amerikai jövevény, s bár nem oly elterjedt, mint sárga rokona, azért sokhelyütt szem elé kerül.

a Côte d’Azur-ban Nizza csodás kertkölteményeiben

az adriai Cres szigetén

-----------------

zenei aláfestésnek szóljon az Oxalis, egy különleges hangszer, ami valójában nem más, mint hangolt olajoshordó-fenék:

https://www.youtube.com/watch?v=bzjqo8dLVrQ

Hétvégi bliccelés

Töredelmesen bevallom, hogy diákkoromban időnként előfordult, hogy a metró és buszközlekedést érvényes menetjegy hiányában vettem/vettük igénybe. A bliccelésnek volt egy kis izgalma, jó kis adrenalin fröccs volt és mivel nem életvitelszerűen űztük, a szolgáltatók sem mentek tönkre. Arról nem is beszélve, hogy akkor minden állami volt, vagyis az államot alkotó állampolgároké, hát így vettük el a ránk jutó részt – az elvtársaknak még maradt valami a cihában...

Mindezek előrebocsátása után egy hétvégi jeles eseményről szeretnék beszámolni, ami kis városunk Botfa nevű társult településrészében volt. A neve BioBlitz. Az ötlet persze alapvetően nem a miénk, az a világ környezetileg érzékenyebb részén élők fejéből pattant ki, természetvédő barátaim viszont nagyon ügyesen és jól adaptálták. Igazából röviden összefoglalva: 24 órán át egy terület teljes élővilágának a megfigyelése. A támaszpont a Hűvös-kastély volt, a kutatási terep a kastélypark és a közeli Válicka-patak völgye; égerligetek, nádasok, rétek. Mit vizsgáltunk? Hát mindent ami mozgott: önjáróan, vagy legalább, ha fújta a szél – állatot, növényt egyaránt sőt a mozdulatlan gombákat is. Érdekes, de nem mellékes adalék, hogy a résztvevő zalai szakfelelősök szinte mindannyian egy-egy természetvédő szervezet vezetői, szakmájukban elismerést kivívó, ismert szakemberei - akik  mind korábban a nemzeti parkban dolgoztak, aztán vették a sátrukat és fájukat…

A helyi hírújságban remek összefoglaló jelent meg az eseményről, részletesen itt olvasható

http://zaol.hu/hirek/302-eloleny-kerult-a-vadonleltarba-elengedtek-a-felnevelt-macskabaglyot-1854241

a Hungarian Royal Tv tudósítása:

http://zegtv.hu/bioblitz-botanikusok-biologusok-zoologusok-24-oran-keresztul-kutatjak-a-kornyek-elovilagat/

Jómagam most rendbontóan nem virágokat, hanem a Válicka bokáig érő vízében élő halakat és egyéb jószágokat szeretném bemutatni, melyeket ugyancsak ritkán lát a halandó, ha nem Matula bácsi reinkarnációja, vagyis pecázik, varsázik, bár be kell lássuk, a sprotni méretű védett halaink nem is horogra és fogvégre valók.

bodorka

fenékjáró küllő

kövi csík

domolykó

a vizek hívatlan jövevénye: a törpeharcsa

kövi rák

bedeszkázatlan templomtornyok lakója a gyöngybagoly

lánycsókra váró zöldvarangy

A lányok az unszolásokat ignorálva ügyet sem vetettek szegény brekire, így pártában és hercegtelenül mehettek haza (azóta rájöttem a titokra, mind barna volt).

Szóljon nekik, minden szőkített nőnek és bliccelőnek a dal:

https://www.youtube.com/watch?v=ExmXRaOqsZ0

a madarászoknak pedig ez:

https://www.youtube.com/watch?v=0NRzDF5dN9Q

A hetedik folyamodár

Gyerekkoromban nagyapám udvarában volt két növény, ami a többi átlagos álmos falusi portáktól megkülönböztette: a nagy, lyukas zománcos fazekakban álló leánderek és a szomszéd tömésházának rétegein egyre feljebb kapaszkodó trombitafolyondár. Bevallom, előbbi sose állt közel a szívemhez, valahogy idegen volt kellemetlen szagával, nagy rózsaszín virágaival, ahogy ott pöffeszkedett a papa műhelye és a tyúkól sarkán. Ezzel szemben a folyondár tetszett, főleg a tölcséreibe érkező nagy dongók sertepertélése, órákig el tudtam nézni őket. Később a világközepi (medi-terrán) nyaralások során aztán a leánderrel is megbékéltem, ám közben a tölcséres tekergő idehaza nagy karriert futott be.

trombitafolyondár a petőhenyei hegyen az elszaporodott vadak ellen emelt kerítésen

Besenyőnél az e-on hálózatra csatlakozva éjjel segít a közvilágításban

agro godyguard - kukoricagórékat vigyázza Szenterzsébeten

a csesztregiek még pergolát is építettek neki

lebukott, ő is szeret nyaralni  - a rovinji Szent Eufémia templom támfalán

A kiskertekben is végbement „rendszerváltozás” során mára számos régi kedves virág eltűnt a kertekből átadva helyüket az uniformizált, szánalmas eu-szabványos növényszerű fotoszintetizáló lényeknek. E folyamat eredményeképp konstatáltam tavaly, hogy a szicíliai kisvárosi piacokon ugyanazokat a büdöskéket, gnóm-torz túltenyésztett fészkeseket, genetikai hibás zöldeket lehetett kapni, mint a kanizsai heti piacon. Az új divat is persze a kényelmet szolgálja, ne legyen kényes a talajra, ne kelljen vele sokat vesződni, öntözni, gyomlálni, kapálni (azt főleg ne, occsó a mulcs, mint a macsó) és lehetőleg ezer évig nyíljon megállás nélkül. Hogy nem szép, ja az nem baj, végül is mi az hogy szép? (filozófusan az, ami érdek nélkül tetszik).

Ennek a trendnek a száz méteres fásszárú befutója a mályvacserje és a lilaakác mellett kétségtelenül a trombitafolyondár. A népek szeretik, minden portán ott futkároz már, a funkcionális analfabéták „magyarosították” is, úgy hívják, hogy folyamodár. Igaz is, így sokkal érthetőbb. Növényünk pedig hálás és felmászik mindenhova, égre törve dugja ki minden honnét kis piros trombitáit.

Bábel tornya, vagy Burdzs Kalifa lesz?

a trombiták

És a sok növényen a trombiták is sokan vannak, úgy látom, egyre többen, sokszor már heten tekintenek felfelé. Mintha csak arra várnának, hogy érkezzen a jel és megszólalhassanak. Egyedül bizonyára erőtlenek, de ennyien? Csak nem az előrelátó Úr vezeti a szaporító kezeket, hogy a nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező összeomlás1, az Opus Magnum végóráján mindenhol szóljon a fanfár.

„A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké, az ő Krisztusáé lett, és ő fog uralkodni örökkön-örökké".”Jelenések könyve 11:15

„A csapások sorát megtöri a hetedik trombitaszó, ami egy nagyszerű bátorítás, hogy Isten az Úr mindenek felett. Nem mintha most nem lenne az, de akkor ezt a tényt mindenki el fogja ismerni, bárkinek az oldalán is van most.

Ma a trombita hangja arra hívja fel a figyelmünket, hogy Jézus az ítélőnk és szabadítónk hamarosan visszatér, hogy örök uralmát helyreállítsa. Ő a világmindenség ura, de Úr-e feletted is?”

A fenti gondolatok teljességükben itt érhetők el:

http://bibliakor.network.hu/blog/biblia-kor-hirei/a-hetedik-trombitaszo

Magam részéről az állásfoglalástól eltekintenék, tiszteletben tartva mindenki hitét, hitetlenségét, de hadd ajánljak egy dalt, amit nagyon kedvelek és a hazai fúziós (nem gyülis!) zene egyik kiemelkedő darabjának tartok: Folk Iván és az underground poklából megtért Dénes József (Dönci) Lépjetek be kapuin c. kazettáján hallható Hetedik trombitaszó, ami mi másban is lehetne, mint 7/8-os ütemben.

https://www.youtube.com/watch?v=YWCB8S-CDt8

bónusz

https://www.youtube.com/watch?v=mWeH0Q6em_Q

---------------------

1 http://www.typotex.hu/book/413/osszeomlas

Az ördög nem alszik

(csak szunyókál)

A meglehetősen terjedelmes rokonsággal rendelkező görög istenek egyik meghatározó alakja Iuppiter és Iono Regina gyermeke, Vulcanus. Az ő felesége Vénusz, ami tán némi magyarázatot ad arra, hogy hősünk mért pont a tűz és a vulkánok istenének szerepét vállalta fel. A rómaiak személyét átvéve Héphaisztosszal azonosították, aki náluk a kovácsok istene volt. Nagy becsben tartották, augusztusban vulcanalia-val ünnepelték, melyet nyilván nemritkán bacchanáliával fejeztek be. Vulcanus világpolgárként járja azóta is a Földet, útját mindenütt füstölgő kúpok és lávamezők jelzik. Az, hogy a derék isten egykor nálunk is megfordult, a közelünkben számos bizonyíték igazol.

a Tapolcai-medence szunnyadó vulkánjai

Az 1950-ben Zalától Veszprém megyéhez csatolt három járás (keszthelyi1, sümegi és tapolcai) közül természeti értékeinek komplexitását tekintve az egyik legizgalmasabb a Tapolcai-medence, mely nemcsak a botanikai, zoológiai, hanem a geológiai értékek tárháza is. A szakemberek szerint a mintegy 4 millió éve tektonikus mozgások során kitört vulkánok emlékei a tanúhegyek, melyek ma békésen őrt állva vigyázzák a medencét. Az eltelt évmilliók alatt a puha pannon rétegeket az erózió, defláció szépen elhordta, mára csak a  vulkánok „szoknyája” és az azon meghonosodott szőlőművelés őrzi emléküket.

Őszi panoráma a györöki Bece-hegyről a Szent György heggyel, Csobánccal és a Guláccsal

ugyanaonnét nyáron Szigligettel, Badacsonnyal

Persze a világot járva „igazi” vulkánokat látva megmosolyogja az ember ezeket a kis kúpocskákat, melyek még a bazaltbányászat előtti teljességükben is mindenestül elfértek volna mondjuk az Etna, a Vezúv, a Stromboli, vagy a Teide mellényzsebében. Persze Badacsony és társai a mi gyerekeink, szeretjük őket.

A 3718 m magas El Teide Tenerife szigetén

A Kanári-szigeteki Teide kihűlt lávafolyamain sétálva a bakancs talpa alatt a nyers kőzet ijesztő fémes csengését hallhatjuk. Neil Armstrong asztronauta a helyszínen járva azt mondta a planétán ez az a hely, ami a legjobban hasonlít a Holdra, csak kicsit jobb a klímája, meg a helyben ugrálás ott látványosabb eredményt adott…

Vulcanus lakhelyéül szolgáló Etna Szicília szigetén Mortella Madrazziból nézve

Az igazán nagy vulkánok persze pipálnak is, ki-kitörnek rendesen frászt hozva a lábfejükre felelőtlenül letelepedett siserehadra. Az össznépi ijesztgetésnek is hálás témaadói a vulkánok. Kezdve a történeti korokban végbement helyi kataklizmákkal, mint a nagyon szimpatikus (a hölgyek praktikusan fedetlen kebellel jártak) minoszi kultúrát elpusztító szantorini kitörés a cunamival, vagy a Pompejit konzerváló a Vezúvval. Persze a közelmúltban is voltak jelentős események, mint a XIX. század végén a Kratatau kitörése Indonéziában, vagy a Mount Saint Helens 1980-as pusztítása. Utóbbi 123 év után vált újra aktívvá, és sok vulkán esetében nő egyre jobban az esélye egy újabb kitörésnek. A természetfilm csatornákon megy is a riogatás mindenféle szupervulkánokkal, többek közt a Yellowstonera lokalizálva az Armageddon lehetséges helyszínét, de a Vezúvval kapcsolatban is nőnek az aggodalmak.

A vulkáni tevékenység persze a művészetekre is hatással volt. Újabban azt feltételezik, hogy festőzsenink, Csontváry egyedülálló színvilága nem csak patikusi tudásának az eredménye, hanem az 1883-as Kratatau kitörését követően a magas légrétegekben szétterjedt és a nap fényét évekig színszűrőként módosító vulkáni por által befolyásolt "való világ" képi igazolása.

Csontváry: A taorminai görög színház romjai

A Vulcanusnak tisztelgő zenei ihletések közül nekem a legkedvesebb a vulcanaliak potenciális himnusza, a Genesis Dance on a Vulcano c. dala, melynek 7/8-os ritmusa a balkáni népzenét kedvelők számára is ismerős lehet.

https://www.youtube.com/watch?v=m9U358JawGc

És ha már a dal a Los Endos c. eposzban folytatódik: minap a zörgőre száradt vegetációban való kutakodást teljesen eredménytelennek látva mindezen nem épp rózsás kilátásokról gondolkodtam a kirándulókkal teli balatongyöröki Batsányi-kilátón, mikor a tanúhegyek által ölelt medencében ijesztő látványra lettünk figyelmesek. A jelenség egyre nagyobb, gomolygó, égre törő füst volt. Először arra gondoltam, hogy a rét ég, de hát ez ugye nonszensz, egy nemzeti park (sikeres eu-s pályázatokat követő gondos utógondozás, meg az amúgy is nyilván mintaszerű gazdálkodás ismeretében) éghető dolgot/szénát nem hagy a réten. Aztán arra, hogy a levendula-olajoshordók gyulladtak ki, de nyilván azt inkább Tihany környékén deponálhatják, meg a molyokat sem láttuk tömegesen menekülni. Így nem tudtam másra gondolni, mint hogy újból kitört egy vulkán.

az aktuális kitörés

Még láttam, ill. hallottam a Keszthely felöl érkező, szirénázva száguldó tűzoltóautókat, aztán menekülőre vettem. Belegondoltam, hogy a hamuesőben én is konzerválva leszek és pár ezer év múlva egy főemlős-régész, mondjuk Zira2 (Pan troglodytes) majd kiás, érdeklődve analizálja a bal felső hatos fogam tömésanyagát és a számára ismeretlen kőkorszaki eszközeimet, a kissé megolvadt házú, karcos üvegű gps-t és a fényképezőt. Utóbbiból a kártyát kivéve a karján lévő kis műszerrel sikeresen feléleszti a bináris kódokat, és elhűlve nézi, milyen szép volt a táj egykor a kitörés előtt. Szeme elé próbálja multifokális lencséimet, vizslatja majd a buxtálcában összeolvadt pvc lapocskákat, de a rajta lévő hieroglifákat „an..a nev.”  és a „.dószám” nem tudja dekódolni a program. Végül a lemenő nap felé fordulva elismerően nézegeti egy megpörkölődött szélű papírdarabon a hologramot, miután a haza bölcse képmását hiába szkennelte be, az adatbázisban csak annyit talált, hogy a képen egy kihalt faj, valami homo sapiens ssp. saladiensis egyede van ábrázolva.

-------------

1A keszthelyi járás közigazgatásilag 1979-ben újra Zala megyébe került.

2https://hu.wikipedia.org/wiki/A_majmok_bolyg%C3%B3ja_(film,_1968)

Pinty-ő?

A pinty szó hallatán többnyire a tavasszal hangosan trillázó, a magas fák lombkoronájában fenn fészkelő madár, az erdei pinty (Fringilla coelebs) jut eszünkbe.

a mára urbánussá vált erdei pinty a temetőkben szinte kézből eszik

Ám ha hozzáteszünk egy ő betűt, ismét egészen más értelmet kap a szó: pintyő, mely így már egy kedves kis növény neve. A fali pintyő (Cymbalaria muralis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjén belül – bármily hihetetlen – az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozik. Fura régi népi neve zsidószakáll, mely bizonyára az ajak formájára utal. Egy ilyen kis virág esetében kevésbé érthető német elnevezése, a Zymbelkraut (cintányérnövény), a még ennél is meghökkentőbb angol Ivy-Leaved Toadflaxről (borostyánlevelű varangylen) nem is beszélve.

Eredendően a mediterrán tájak lakója, ahol nevének megfelelően a Földközi-tenger menti hegyeken az árnyas, hűvös sziklafalakon él.

fali pintyő Rodosz szigetén

és az isztriai Učka hegység magas hágóján

Onnét hozták be a  mérsékelt övi országok kertjeibe, ahonnan persze megszökött, és szívesen megtelepszik eredeti termőhelyéhez hasonló mesterséges építményeken, kőkerítések, várfalak hézagaiban, fúgáiban, temetők sírkövein, repedéseiben, de pincelejárókban, belvárosi magasházak hűvös lábazatain, főképp a lefolyócsatornák környékén. Kis mérete ellenére feltörekvő, olyan illusztris növények társaságában érzi jól magát, mint a pikkelypáfrány, fodorkák, buglyos- és hólyagpáfrány, melyek szintén a sziklafalakba kapaszkodva tengetik napjaikat.

Rovinj romantikus, középkori lakóépületeinek kőfalán

pintyő Egerszeg Olai-temetőjében

A fali pintyő stratégiája igen érdekes, pirosló szára kezdetben a fény felé kezd hajtani, majd a megtermékenyült virágok magjait a kövek közti hűvös, sötét repedésekbe juttatja, ezt követően azokból kihajtva tovább nő a növény. Ily módon terjedve jellegzetes, borostyánra emlékeztető örökzöld leveleivel elburjánozva szinúziumszerű társulást alkot, e tulajdonsága alapján a franciák „Róma romjának” is hívják.

a belvárosi csipkeházak mellett is látható

egy lakóház pincelejárójában Tornyiszentmiklóson

a neten keresgélve találtam egy kis videót is róla, amiben a szimpatikus tudós hölgy közérthetően megmutatja a földrajzórákról hiányzóknak, hogy a Föld gömbölyű és merre található rajta taljánföld és a spanyol grandok háza tája.

https://www.youtube.com/watch?v=Qd0fua_evW4