A szellőrózsák (Anemone) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának egyik legimpozánsabb nemzetsége, melyek szépségükkel méltán hívják fel magukra a figyelmet. Hazánkban négy fajuk ismert, ebből kettő áprilisban, kettő pedig májusban nyílik. Nevük a görög ánemos (άνεμος), szellő nevéből ered. A kora tavaszi üde erdőkben a gyepszintben nagy versenyfutás figyelhető meg; számos kis virág próbálja életciklusának fontos szakaszát (növekedés, virágzás, megtermékenyülés) a lombfakadás előtti tavaszi nap melegében abszolválni. Ez az un. geofiton aspektus, mely nevét onnét kapta, hogy a jelzett növények többsége hagymás, gumós, vagy rizómás és ezzel a földalatti szervével telel át. A jelenség során az üde lomboserdőket a hóvirág, csillagvirág, tőzike nyílásának végén sokfelé a berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) borítja fehérbe. Sziromnak látszó hat virágtakarója fehér, fonákuk gyakorta rózsaszínes futtatású. A tőlevél intézményét maga mögött hagyva csak a virágja alatt eredő gallérozó levelekkel ékeskedik, melyek szélei hasogatottak.

berki szellőrózsa tavaszi virágszőnyege Zalaegerszegnél

A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) nedvesebb erdőkben, égerligetekben kerül a szemünk elé, néha a kaszálókon is túlélve emlékeztet az egykori fás vegetációra. A többi hazai fajjal szemben neki csupán öt sárga csészelevele van, így a természet szigorú geometriai rendszerében a rokonainál fennálló, a virágzati tengelyhez képest 60°-os szögben növő virágtakarók az ő esetében 72°–os szögben állnak egymástól1. Ő is csak 2-3 gallérozó levelet visel, melyeket keskeny fűrészes szélű levélkék alkotnak.

bogláros szellőrózsa a Zalapáti erdőben

az egykori ártéri erdők tanúja a Zala-völgyi réteken

Mindkét faj egész Európában elterjedt, ennek megfelelően vidékünkön is gyakorta együtt nyílnak. S ahol a két faj nagy mennyiségben együtt található, ott a szerelmi bájitalt, akarom mondani virágport ipari mennyiségben cipelő zümmögő, mézzel hajtott légijáratok néha rossz címen landolnak, aminek következtében megjelenik a két szellőrózsa szépséges hibridje (Anemone lipsiensis). Tudjuk, hogy az embereknél az első unokatestvérek szerelméből született gyermek egészsége igencsak kérdőjeles (lásd pl. Toulouse-Lautrece), de hát hogy van ez a növényeknél? A legtöbb esetben, így a szellőrózsáknál is a hibrid nem szaporodóképes, csakis a szülőfajok hozhatják létre. Persze az önző virágbolond ember azért minden ilyen eset láttán örvend, sőt kertészeknek hívott részhalmazuk elítélendő módon kedvét leli ezek (gyakran torzszülöttek) rabszolgasorba taszításával (szaporítás, mutogatás, pénzért való árusítás).

családi portré: a szülőfajok közt középen a hibrid a Lenti erdőkben

A fényben gazdag erdők, szegélyek, sztyeprétek gyepében május elején egy fehér virág, az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) ringatózik hosszú szárán. A keszthelyi-hegységi erdők tisztásain nem ritka, de az észak-zalai löszdombok sztyepprét-maradványain is tucatnyi helyen fordul elő. Néhol a háborítatlan, sovány termőképességű termőhelyeken kiterjedt állományokat alkot. A többi fajtól eltérően tőlevelei is vannak, melyek sokszor meddő hajtásokban jelentkeznek, így az állományai rendre nagyobbak, mint a nyíló virágok száma. Az utóbbi időben védettsége ellenére dísznövényként is ismertté vált, nyílásakor kiskertekben, piacokon, temetőkben rendre felbukkan.

erdei szellőrózsa a löszdombokon

erdei szellőrózsa-özön Zalaszentgróton

A hazai fehér virágú szellőrózsák közül legritkább a hármaslevelű szellőrózsa (Anemone trifolia), melynek virágai valóban vakító hófehérek; ezt a fehérséget tovább erősíti, hogy a porzók színe sem sárga, hanem a takarólevelekkel megegyező. Ő is törvényes védelem alatt áll. Elterjedése a Déli-Mészkőalpokban lévő Val Canaltól a Dráva mellett emelkedő Zákány-Őrtilosi-dombságig tart.

hármaslevelű szellőrózsa Beleznánál

Apropó a Kanális-völgy bizonyára még sokunknak ismerős. A rendszerváltás előtt nagy divat volt bőrkabátért „olaszba” járni. A magyar családok a legvidámabb barakkban az elvtársaktól háromévente nagylelkűen kiporciózott apanázst összerakva, a bűzös kétütemű Wartburgot felnyergelve nekiindultak az osztrák A2-n, hogy bevegyék az első olasz határállomást, Tarviziót, és kifosszák az összes bőrárudát. Derék honfitársaink, ha a bevásárlás (és a Népszabadságba csomagolt sültkolbász, szalonna elfogyasztása) után egyből nem vissza, hanem Udine felé vették volna az irányt, akkor a gleccservölgy páratlan szépségében is gyönyörködhettek volna. Ha az ember arra jár és nem siet, ma is érdemes a pilléreken rohanó A23-as olasz sztráda helyett a tekergő régi utat választani, főképp tavasszal. A völgyoldalban természetes körülmények közt láthatunk non piantagione feketefenyveseket, a sokszor függőleges sziklafalak a Középhegységből ismert bokros koronafürtöktől sárgállnak. A bükkösök lábánál az útra kifutó kaszálók tarka kavalkádjában a harangláb, zergeboglár, boglárkák és májvirág mellett a szegélyek félárnyékában ott álldogálnak szerényen a Júliai-Alpok égbeszökő csúcsainak oldalairól lecsúszott hármaslevelű szellőrózsák, virágaikkal az ormokra feltekintve, mint megannyi kis parabola antenna az érkező adatok dekódolásával elfoglalva. E növények itt érik el kis közép-európai birodalmuk nyugati határát. Előretolt helyőrségeik északon Felső-Auszriában a Dunáig merészkednek, renitens légiói délen a Pó síkság antidiverzitásának békés álmát nem zavarva lábujjhegyen osontak el Emilia-Romagna, Toszkána és Abruzzó hegyvidékére.

hármaslevelű szellőrózsa Szlovéniában: Rakov Skocjan 

A szellőrózsáknak hazánkon kívül a Kárpát-medencét körülölelő hegyvidéken több fajuk is ismert, mint a Baldó szellőrózsa (Anemone badensis) az Alpokban és a Dinári-hegységben. Él azonban a hegyekben egy számukra fontos rokon, a nárciszképű szellőrózsa (Anemone narcissiflora). Kimondottan a hegyi réteken 1500-2600 m magasságban érzi jól magát, ahol már elég jó a kilátás, tiszta a levegő de a méheknek még nem kell oxigénpalack, ha jönnek a dézsmáért. A Pireneusoktól a Kárpátok koszorújáig megtalálható, de számunkra legkedvesebb előfordulása a Gyimesi havasokban van, ahol a kontinensen sehol máshol nem található páratlan szépségű és fajgazdagságú réteken páváskodik.

hármaslevelű  és nárciszképű  szellőrózsa

valamint elterjedésük (forrás: Flora Europaea Digital Database)

nárciszképű  szellőrózsa a gyimesközéploki hegyi réteken

A szellőrózsák szépsége számos műalkotás ihletője. Persze a műveszet is diverz, így most jó szívvel ajánlom a legrosszabbat, a Brian Jonestown Massacre retro-ízű Anemone c. eposzát, mely a fantáziátlanság és a gitározni nem tudás mintaműve.

https://www.youtube.com/watch?v=3BqRNSlTXsw

---------------------------

1 a természet geometriája után érdeklődők számára kötelező irodalomként ajánlom Arnst Haeckel: Kunstformen der Natur, Kunstformen aus dem Meer c. munkáját.