Mielőtt valaki naivan azt hinné, hogy bűnös életét követően a mennyországba jutáshoz vannak tuti tippjeim, sajnálattal kell közölnöm, hogy nincsenek. Továbbra is csupán növényekről van szó, méghozzá egy népes rokonságot fenntartó, hazánkban is ismert nemzetségről a kankalinokról (Primulaceae). Nevezékük a régi hazai botanikai irodalomban eléggé kaotikus, így nehéz kideríteni, hogy egykori népi elnevezései igazából melyik fajra vonatkoznak:Szent Péter kulcsai, guggon ülő, sárga kikerics, égi kincs, kaczinka, kásavirág, keztyűvirág, kükörcs, Szent György virág, lúdláb. A dolgot nem könnyíti, hogy a Magyar Királyság hegyein is számos fajuk élt (él ma is). Kis hazánkban jelenleg öt fajuk található, a tavaszi kankalin kivételével mind védett, a cifra és a lisztes kankalin fokozott védelmet élvez.

A nyugat-dunántúli tájban van egy kis védett virág, amit minden őslakos jól ismer, a szártalan kankalin (Primula vulgaris). Errefelé úgy hívják, hogy zsibavirág, ami a virágok színének a kikelt kislibák sárga pihetollaihoz való hasonlóságára utal, és persze akkor nyílik, mikor azok kibújnak a tojásból. Hazai védelmét igazából nem tudni mi motiválta, ha van faj, aminél nem indokolt, akkor talán ez az eset az. Természetes élőhelyei a lomboserdők, ahol elszórtan magányosan, vagy néhány töves állománnyal van jelen. Mint egy házi kedvenc, követi az embert mindenhová, a megművelt tájban, szőlőhegyeken, gyümölcsösökben, kertekben fölös számban fel is szaporodott. Rafinált jószág, a hatékonyabb szaporodást elősegítendő virágai két alakban jelennek meg, egyikben a bibe áll ki a pártából, a másiknál a porzók, így a beporzást végző hártyásszárnyú közmunkások számára a kombinációs agymunka jelentősen csökken, csupán a begyűjtés, kaptárba szállítás feladatára kell koncentrálniuk.

bimbós és virágzó szártalan kankalin

zsibavirág a zalaszentlászlói gyümölcsösben

és Zalaszentgyörgy XIII. században épített templomának temetőjében

Kankalinunk Baranyától Sopronig gyakori, de a Bakonyban is jól érzi magát. Vidékünkön a Keszthelyi-hegységig mindenütt él, a dolomithalmokon azonban átadja helyét a tavaszi kankalinnak (Primula veris), mely aztán a bokorerdőkben, cseresekben veri fel  tanyáját. A két faj találkozási zónájában persze megjelenik természetes hibridjük is (Primula x polyantha), mely olyan, mintha a növény gondoskodóan egy kis szárat növesztett volna virágainak a jobb kilátás érdekében.

kankalinok:     szártalan                                 hibrid                                       tavaszi

Azonban a Balaton nyugati sarkán emelkedő szépséges hegyeket nem véletlenül hívta Almádi Tanár Úr1 Keszthelyi-havasoknak. Az Alpok, ill. a szubmediterrán tájak növényzetének számos eleme megtalálható, melyek közül kiemelkedő jelentőségű egy újabb rokon, a medvefül, vagy cifra kankalin (Primula auricula ssp. hungarica) előfordulása. Az alapfajjal az Alpokban, Kárpátokban járva sokfelé találkozhatunk. Hoffmannék 1903-ban szemléletesen jellemezték: „Terem Trencséntől Sárosig főleg mészkőhegyeken és szakadékaikat, falaikat helyenként ezerszám lepik be, leírhatatlan diszt kölcsönözve nekik.”


Amint látszik Lótnak nem csak asszonya, hanem rinoja is visszanézett, így most kankalinok színesítik álmát a Karavankák ormán

a cifra kankalin a Keleti-Alpok legszebb védőbástyáján, a tiszta időben Göcsej tetejéről, a Kandikóról is látszó Raxalpe-n

A cifra kankalin térségünkben csupán két helyen maradt fenn, csak a hűvös, északi függőleges sziklafalakon él. Az éghajlatváltozás komoly gondok elé állítja, a növekvő meleg elöl lassan nincs már hova bújnia. A közösségi hálón gombamód szaporodó, engedély nélkül mindenhova becsörtető, a vaddisznótúrásokkal felérő kifekvéseket hátrahagyó fajvadász kocafotósok számára sajnos pontos lelőhelyi adatokkal nem szolgálhatok...valahol a Ráktérítőtől délre, a greenwichi 0° hosszúsági körtől keleti irányban érdemes kutakodni.

A cifra kankalin a Keszthelyi-havasokban

A nemzetség hazánkban honos negyedik sárga virágú tagja a sugár kankalin (Primula elatior), az Északi-Középhegység polgára, felénk nem él. Ha látni akarjuk, akkor a Bükknél közelebb, a szomszédban keressük, a horvát tengerpart magashegyein (Učka, Velebit), vagy a  szlovén Alpokban.

A sugárkankalinok a Velebit rétjein az elszökdösni akaró bodzaszagú ujjaskosborokat terelgetik.

A rokonság ötödik hazai faja rózsaszín pártát visel, ő egy dolgos, mára kihalóba lévő szakmát, a molnárokat képviseli. „Fonákuk…fehér porral behintettnek tetszik, lisztes”: ő a lisztes kankalin (Primula farinosa). A balatoni flóramű szeerzője, Borbás Vince a Hévíz melletti, XIV. századi Egregyi templom alatti húzódó patakvölgyben az 1890-es években még bőven találta. Ám a templom védőszentje,  Alexandriai Szent Katalin figyelme is időnként lankad, így a réten már hiába keressük a növényt. Ma a terület a hévízi területfejlesztések forró pontja, a láp – nem láp huzavona helyszíne. A piachoz megépült bekötő út elkészülte óta némi csend honol, ám az út mellett kajánul a láp törvényes védelmét hangsúlyozó 大字報2 táblák mellett – biztos ami biztos – a rét irányába a csatlakozás azért megépült… A lisztes kankalin mára a Balaton-felvidék két ikonikus helyszínén maradt csak fenn, ahol a szakemberek a faj fennmaradásáért küzdenek.

A lisztes kankalin a léprétek mélyén

A lisztes kankalin a felvidék védelmére 1997-ben megalakult nemzeti park címernövénye, sokak szerint a legszebb hazai parki lógó volt, míg az univerzumi mélységeket hordozó nokedli szaggatóra le nem cseréltetett. De ne legyünk igazságtalanok, sok hasonlóság van a galaxisok mozgása és nagyanyám fakanalának a nokedli tésztában való Möbius-útja, valamint a forró vízbe pottyanó galuskák és a csillagok random örvénylő forgása közt, ez maga a szférák párhuzamos tánca a végtelenben.

Képtalálat a következőre: „balatonfelvidéki nemzeti park logo”

 

Végezetül egy kis aktuális tudomány: a géntechnológia fejlődése és alkalmazása az élet és a tudomány számos területén robbanásszerű eredményeket hozott. Alkalmazása ahogy a bűnüldözésben, úgy a botanikában is mindennapossá vált. Persze itt nem a gaz gazokat, hanem a növények rokonságát igyekeznek felgöngyölíteni. Ennek a feltáró munkának egy aktuális, ide vágó eredménye a Polina Volkova és társai cikke: Colour polymorphism in common primrose (Primula vulgaris Huds.): many colours–many species? Ebben a címben is megfogalmazott ahány szín – annyi faj? kérdéssel kapcsolatban arra az eredményre jutottak, hogy a Kaukázustól a brit szigetekig elterjedt, a sárgától a pirosig minden színben pompázó, hasonló megjelenésű zsibavirág mind közeli rokon, egy a pedigréjük.

Egy ábra a cikkből: a vizsgált Primula vulgaris haplotilusok földrajzi mintázata

- Primula abchasica a Kaukázusban – Sramkó Gábor fotója

Pihenésképp, aki kedveli a rinokat, az nyilván a dinokat is, nekik kötelező hallgatmány a King Crimson Dinosaur c. dala a dupla-trió felállásban. Adrian Below remek szövege a paleontológiát az állat szemszögéből megközelítve:

https://www.youtube.com/watch?v=pl2AySUVYGw

Long ago and far away in a different age.
When I was a dumb young guy.
Fossilized photos of my life then.
Illustrate what an easy prey I must have been.

...Standing in the sun, idiot savant,
something like a monument.

I'm a dinosaur, somebody is digging my bones!!!
I'm a dinosaur, somebody is digging my bones!!!

Ignorance has always been something, I excel in.
Followed by naivete and pride.
Doesn't take a scientist to see how.
Any clever predator could have a piece of me.

...Standing in the sun, idiot savant
something like a monument.

I'm a dinosaur, somebody is digging my bones!!!
I'm a dinosaur

...When I look back on the past,
it's a wonder I'm not yet extinct.
All the mistakes and bad judgements I made,
nearly pushed me to the brink,
it doesn't pay to be too nice,
it's the one thing I have learned.
...Still, I made my fossil bed
now I toss and turn

I'm a dinosaur, somebody is digging my bones!!!
I'm a dinosaur

A szférák zenéje iránti érdeklődőknek a nemrég elhunyt japán mester, Isao Tomita pazar szintetizátor-festmény albumait ajánlom: The Planets, Kosmos, Space Walk – Impressions of an Astronaut, Mind of the Universe, Back to the Earth.

------------

1 Dr. Almádi László a Georgikon Egyetem ma már nyugdíjas tanára, kiemelkedő tudású és mély himánumú botanikusa, a Keszhelyi-hegység kutatója.

2 大字報 >  tacepao