Az ógörög Clematis szó jelentése mászkáló növény, mely a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó iszalag nemzetségének (Clematis) számos tagjára igaz, hiszen liánszerűen kúsznak fel és borítják be a fás vegetációt. Hazánkban a természetben a nemzetség négy faja él, ebből vidékünkön a két fehér virágú nő.

Az Alföld kivételével országszerte elterjedt erdei iszalag (Clematis vitalba) az üde erdőkben mindenütt gyakori. Fásodó szára egyre hosszabbra nőve a borostyánnal versenyezve felfut a fákra, bokrokra, gyakorta teljesen benőve őket. Az elhanyagolt  gyümölcsösökben, bokros parlagokon is mindent elural, rossz vendég, a szép szóból nem ért, még a motoros bozótvágó kése elöl is kitér, csak macsétával lehet tőle megszabadulni.

erdei iszalag virága és a bükk újulatra felkúszó hajtása a Bozsoki erdőben

virágzó erdei iszalag Vöcköndön

Rokona, az egyenes iszalag (Clematis recta) sokkal szolidabb, gyepekben, erdőszéleken kis csoportokba verődve bukkanhatunk rá. Ő nem kúszik ide-oda, szépen egyhelyben elálldogál. Igazi ólomkatona, a drasztikus termőhelyi változásokban a végletekig tartja magát egészen addig, míg a lomb a feje fölött nem záródik. A mésztartalmú talajokon még számos helyen előfordul, de meglepetésre a Kerka mentén is előkerült. Országos kitekintésben főképp a középhegységekben és az azoktól északra eső területeken terjedt el, délen csak elszórtan találjuk.

felhagyott szőlőparlagon az aranyvessző és akác közt növő egyenes iszalag Kemenden

egyenes iszalag a csíksomlyói réten


virágja és termése Gősfán

A másik két faj védett, virágaik kék-lila színűek, ám vidékünkön nem honosak. A lágyszárú réti iszalag (Clematis integrifolia) a kaszálórétek nyári virágpompájának oszlopos tagja.  Főképp nagy folyóink, a Duna, Tisza, Kőrösök mentén találjuk, de a fővárostól keletre lévő domb- és hegyvidéken is elterjedt. A flóraatlasz a Zala mentén és Kanizsa közeléből is jelzi, ám ezt nem sikerült megerősíteni. Hozzánk legközelebb Balatonfüred mellett él.

réti iszalag a Sajó-menti réteken

A havasi iszalag (Clematis alpina) a hegyvidékek lakója, így nálunk csak az Északi-középhegység néhány pontján ismert. Az Alpokban, Kárpátokban járva gyakran kerül szem elé, amint a növényekre felfutva mutogatja lecsüngő szép virágait.

havasi iszalag a Monte Civetta alatt a Duran-hágónál

Az iszalagok széles körben elterjedt társaság, Kínában és Japánban számos fajuk honos. Mint tudjuk, ma már a kertbe hurcolástól egy növény sincs biztonságban, főképp amelyik nagy színes virágokkal rendelkezik, az belátható időn belül a kertészetekben végzi. A trend alól az iszalagok sem kivételek. Az európai kertekben legelterjedtebb a kerti iszalag (Clematis x jackmanii), mely az olasz csizmán élő C. viticella és a kínai származású C. lanuginosa keresztezéséből született hibrid. Hogy a kertészek már a múltban sem pihentek, azt jól mutatja, hogy a „keresztezést" már 1862-ben elvégezték. A C. viticella kertből kiszökött példányai hazánkban is néha szem elő kerülnek. Ő egyébként az Újvilágba exportált európai fajok táborát is gyarapítja, az USA és Kanada keleti tájain kolonizál.

A kerti iszalag az utóbbi években vidékünkön is kedvelt dísznövénnyé vált, egyre gyakrabban látjuk az előkertekben karókra, kerítésekre, pergolákra futtatva.

drótkerítésre futtatott kerti iszalag sövényszulákkal Szentpéterföldén