A zalai lomboserdők fafajainak száma mintegy tucatnyira rúg, melyben a jelenlegi gazdasági prioritások vezérelte erdőgazdálkodásban a főszerep, azaz a meghatározó részarány a tölgyeké és a bükké. Azonban szerencsére az erdőóvodákat növekedésük idején a madarak is meg-meglátogatják, melynek során egy-egy magot is elhullajtanak. Így aztán a fák közé furakodva mindenütt megjelenik a vadcseresznye (Cerasus avium), amit az erdészek nem is igen bánnak, hiszen fája értékes, jó pénzért eladható, csak egy dologra kell figyelniük, nehogy a fatolvajok gyorsabbak legyenek. A madarász is örvend néki, hisz a vadcseresznye termése az erdei madarak számára fontos táplálékforrás.

Hanami áprilisban a zalaistvándi erdőkben

nyíló vadcseresznyék lombfakadáskor


vad és nemesített gyümölcsfák békés együttnyílása a kallósdi dombok cseresznyéskertjében

vadcseresznye érett termése

Csontváry vásznára pályázó magányos fája a boncodföldei birkalegelőn

Piros, majd megérve fekete apró termésére az ember is figyelmes lett, neki is megízlett, nemesíteni kezdte. Mára a domesztikált cseresznye számos nemesített fajtájával mindennapi gyümölcseink megbecsült tagjává vált. A kiskertekben, gyümölcsösökben a tájban mindenütt közönséges.

cseresznyenyílás a Bazitai-kiskertekben

a pincék mellett a Bödei-hegyen

szőlők alatt a henyei Kápolna-hegyen

körte- és almafák közt Lickóvadamos hegyén

virágzó hajtása

minőségellenőr munka közben

az ngo-k által delegált független ellenőr szerint is még „kicsit ér”

beérett termése a tulajdonviták egyik állandó felperesével

Az észak-zalai dombok eldugott, amőbaformájú gyepszegleteiben él egy titokzatos őslakos, a táj egyik legritkább cserjéje, az egy méter magasságot is csak ritkán elérő csepleszmeggy (Cerasus fruticosa). Mára csak a háborítatlan (ill. annak hitt) homokkő tetők, kibúvások környékén, a reliktum erdeifenyvesek (Lino flave-Pinetum sylvestris) potenciális termőhelyein találjuk Pethőhenye és Zalaszentgrót térségében. Alacsony, nem feltűnő kis cserje, a sztyeprétek mészkedvelő félszáraz gyepeinek lakója, de nagyapáink is ismerték és fenntartható módon hasznosították, sövényt alakítottak ki belőle.

csepleszmeggy cserjés a szentgróti szőlőhegyen

birtokhatárt jelző sövény a tekenyei szőlőhegyen

virágai és termése

csepleszmeggy a hegyi szálkaperjésben

Jelzőfajként is kiváló, általában környezetében tobzódnak a védett, vagy ritka növényfajok, mint a pók- és méhbangó, sűrűvirágú bibircsvirág, vitéz- tarka- és bíboroskosbor, erdei szellőrózsa, tarka nőszirom, prémes tárnicska, sárga- és árlevelű len, őszirózsa, ágas homokliliom, tömjénillat, vagy a lápréti üldöztetések elől a hegyekbe menekült mocsári nőszőfű, erdei- és hússzínű ujjaskosbor.

csepleszmeggyes mocsári nőszőfűkkel

A cigánymeggy, vagy vadmeggy (Cerasus mahaleb) kifejlett példányai vidékünkön vadon nem találhatók, de azért itt van velünk, hiszen a gyümölcsészek1 a nemes cseresznye és meggyfákat erre az alanyra szemzik.

egy – megérett a meggy

A globalizáció eredményeképp mára sok hasznosat tudunk, így azt is, hogy a szimpatikus japánok számára a cseresznyenyílás, a Hanami milyen fontos ünnep. Nincs ez másképp nálunk sem, bár sajnos a cseresznyegyümölcs megosztó, sajnálatosan a társadalom legkisebb egységét, az alappillért alkotó családok kohézióját roncsolja. Ez a megosztottság ráadásul a nemek közt jelentkezik, ami társadalmi, szociológiai és nem utolsó sorban népességszaporodási aspektusból igen veszélyes. Ugyanis a két tábor a gyümölcs teljesen más célú hasznosítását tűzte ki célul: míg a főképp (bár nem kizárólag)2 férfiak alkotta cefrelobbi zászlajára a pálinkafőző címere van arannyal hímezve, addig a néhány édesszájú férfit leszámítva túlsúlyban asszonyok alkotta lekvár- és kompótlobbi a gyümölcs cukros lében való téli eltevésére esküdött fel. Az igazság, mint mindig, odaát van, ám a muslincák tábora okosan megengedő, hiszen jól tudják, hogy a dolog egyirányú, a kompótból is lehet még pálinkát főzni, míg ugye a folyékony cserkóból való lekvárnyerés minimum Nóbel-díjhoz kötött.

Hosszú téli estéken a kandalló előtt üldögélőknek a lobbi-végtermékek fogyasztása mellé ajánlom Csehov Cseresznyéskertjét könyv, vagy film formájában.

Türelmetleneknek, ill. a lekvárszkeptikusoknak Alfonzó zseniális paródiáját, a Ványa-bácsit.

https://www.youtube.com/watch?v=oMvNRNzkblo

a lúgosoknak a pálinkakedvelők himnuszát

https://www.youtube.com/watch?v=-CinPyf08a4

erős idegzetűeknek a lekvár dalát:

https://www.youtube.com/watch?v=skkgxvW85B8

befőtteseknek pedig ezt

https://www.youtube.com/watch?v=mg_bBACXpWI

----------------------------------

1 http://www.gocsejta.hu/index.php/tevekenysegek/gyuemoelcseszet/gyuemuelcseszhalo

2 zalai népdal, gyűjtötte Vajda József 1976-ban Pacsán

Szomszédasszony a kamrába,

Pálinkát tölt poharába,

Mondtam neki: ne igya aki,

De azt mondta: jót tesz neki.