A hazánkat körülölelő hegykoszorú fajgazdagsága közismert. A hegyek növényei közül azonban sokan kíváncsi természetűek, így gyakorta leballagnak a magaslatokról, hogy körülnézzenek a mi kis szerény dombvidékeinken. A kíváncsiskodók egyik szép és impozáns tagja az erdei tündérfürt (Aruncus dioica). Gyakorta embermagasságúra is megnő, átellenesen álló kétszeresen fogazott, hegyes végű levelei  páratlanul szárnyaltak,  többszörösen is összetettek. Kétlaki növény, a nő ivarú töveken az apró fehér virágok bugákban nőve tollszerű virágzatot alkotnak. A mérsékelt égövben élő cirkumpoláris faj; földrészünkön túl Ázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható. Nálunk a határok mentén jelenik meg: az Északi-Középhegység néhány pontján, valamint a nyugati határszélen Soprontól Barcsig. Az Alpok, Kárpátok hegyein az erdőszegélyek mellett a hegyi réteken is találkozhatunk vele, ezzel szemben hazánkban bükkösök, gyertyános-tölgyesek hűvös, többnyire északi völgyeiben, ill. egykori fajgazdag erdők túlélőjeként a matuzsálemkorú gesztenyefák alatt üde, humuszgazdag, kissé savanyú vagy semleges pH-jú talajokon. Vidékünkön a Felső-Zala-völgy és a Göcsej határán, a Kerka torkolat szőlőhegyein és az illír fajairól ismert Zákány-Őrtilosi dombokon találkozhatunk vele.

tündérfürt a csödei bükkös Zalára futó meredek, hűvös lejtőjén

virágfürtje az Alpokban az Ebnertal lejtőjén        és a zalai erdőben

többszörösen összetett jellegzetes levelei

tündérfürt Szerbia és Kárpátalja hegyvidékén

Hasznosítása is ismert, a fiatal példányok főzve fogyaszthatók, ám cianogén vegyületeket is tartalmaznak, így nem igazán ajánlható jó szívvel – legfeljebb a haragosunknak. Az indiánok gyökeréből különböző medicinákat kotyvasztottak (mint általában mindenből) méhcsípés, vérzés ellen. Újabban kertészeti kultúrába is vették, tőosztással, magvetéssel szaporítható, árnyas, hűvös helyen megél. A brit szigetekre betelepítették.

Növényünk a kultúrák közti antagonizmus egyik szemléletes példája, míg szittya népünk szépségét csodálva a mesék tündérének hajához hasonlítja, addig az érzéketlen angolok goat's beardnek, azaz kecskeszakállnak nevezik. Hát csak nézegessék sokat ezt a kis filmet:

https://www.youtube.com/watch?v=3ynBZuKXvKk

ha nincs kecske, nézzenek körül a próféta sűrű sorokban érkező hívei közt.

Persze van egy köztes megoldás is, a görög mitológiák pásztorainak kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene, Pán (az első intergenerikus hibrid: Homo sapiens x Capra aegagrus hircus). A legenda szerint a derék Pán egykor beleszeretett Szürinx nimfába, aki azonban illendően menekült előle. Bár a pásztoristen a folyónál utolérte a nimfát, az istenek megszánták és nádszállá változtatták őt. Pán a lányból lett nádszálból szerkesztette meg a pánsípot, azaz a szürinxet. Ám a nagy étvágyú Pánra rá-rátalált újra a szerelem, a monda szerint a visszhang is ennek köszönhető, ugyanis Ékho nevű felesége egyszer úgy felbosszantotta, hogy ezer darabra tépte és szétszórta a világban… Akkoriban még ilyen rend volt a világban, emancipáció meg nem annyira..

Pán szobra Pompejben

A férfisoviniszta versus matriarkális társadalom dilemmájának megoldását elnapolva hallgassuk Debussy Syrinx c. művét, melyet Pan instrumentumának méltó utódán, fuvolán adott elő a XX. század fuvola-Paganinije, Jean Pierre Rampal, épp 60 éve.

https://www.youtube.com/watch?v=sMtBxnVArAo

Ékhó asszony emlékét Tihanyban a levendulamezők fölött pattogó hangdarabjai mellett a pszichedelikus rock ikonikus bandája, a Pink Floyd nagy ívű Echos c. eposza is őrzi. Mivel a 23 perces (!) eredeti lemezt nyilván mindenki ismeri, hadd ajánljam a koncertváltozatot, mely nem akárhol, hanem Pompejben a romok közt került rögzítésre.

https://www.youtube.com/watch?v=UchHcUFJkoQ

https://www.youtube.com/watch?v=p89kAp4rzBE