(csak szunyókál)

A meglehetősen terjedelmes rokonsággal rendelkező görög istenek egyik meghatározó alakja Iuppiter és Iono Regina gyermeke, Vulcanus. Az ő felesége Vénusz, ami tán némi magyarázatot ad arra, hogy hősünk mért pont a tűz és a vulkánok istenének szerepét vállalta fel. A rómaiak személyét átvéve Héphaisztosszal azonosították, aki náluk a kovácsok istene volt. Nagy becsben tartották, augusztusban vulcanalia-val ünnepelték, melyet nyilván nemritkán bacchanáliával fejeztek be. Vulcanus világpolgárként járja azóta is a Földet, útját mindenütt füstölgő kúpok és lávamezők jelzik. Az, hogy a derék isten egykor nálunk is megfordult, a közelünkben számos bizonyíték igazol.

a Tapolcai-medence szunnyadó vulkánjai

Az 1950-ben Zalától Veszprém megyéhez csatolt három járás (keszthelyi1, sümegi és tapolcai) közül természeti értékeinek komplexitását tekintve az egyik legizgalmasabb a Tapolcai-medence, mely nemcsak a botanikai, zoológiai, hanem a geológiai értékek tárháza is. A szakemberek szerint a mintegy 4 millió éve tektonikus mozgások során kitört vulkánok emlékei a tanúhegyek, melyek ma békésen őrt állva vigyázzák a medencét. Az eltelt évmilliók alatt a puha pannon rétegeket az erózió, defláció szépen elhordta, mára csak a  vulkánok „szoknyája” és az azon meghonosodott szőlőművelés őrzi emléküket.

Őszi panoráma a györöki Bece-hegyről a Szent György heggyel, Csobánccal és a Guláccsal

ugyanaonnét nyáron Szigligettel, Badacsonnyal

Persze a világot járva „igazi” vulkánokat látva megmosolyogja az ember ezeket a kis kúpocskákat, melyek még a bazaltbányászat előtti teljességükben is mindenestül elfértek volna mondjuk az Etna, a Vezúv, a Stromboli, vagy a Teide mellényzsebében. Persze Badacsony és társai a mi gyerekeink, szeretjük őket.

A 3718 m magas El Teide Tenerife szigetén

A Kanári-szigeteki Teide kihűlt lávafolyamain sétálva a bakancs talpa alatt a nyers kőzet ijesztő fémes csengését hallhatjuk. Neil Armstrong asztronauta a helyszínen járva azt mondta a planétán ez az a hely, ami a legjobban hasonlít a Holdra, csak kicsit jobb a klímája, meg a helyben ugrálás ott látványosabb eredményt adott…

Vulcanus lakhelyéül szolgáló Etna Szicília szigetén Mortella Madrazziból nézve

Az igazán nagy vulkánok persze pipálnak is, ki-kitörnek rendesen frászt hozva a lábfejükre felelőtlenül letelepedett siserehadra. Az össznépi ijesztgetésnek is hálás témaadói a vulkánok. Kezdve a történeti korokban végbement helyi kataklizmákkal, mint a nagyon szimpatikus (a hölgyek praktikusan fedetlen kebellel jártak) minoszi kultúrát elpusztító szantorini kitörés a cunamival, vagy a Pompejit konzerváló a Vezúvval. Persze a közelmúltban is voltak jelentős események, mint a XIX. század végén a Kratatau kitörése Indonéziában, vagy a Mount Saint Helens 1980-as pusztítása. Utóbbi 123 év után vált újra aktívvá, és sok vulkán esetében nő egyre jobban az esélye egy újabb kitörésnek. A természetfilm csatornákon megy is a riogatás mindenféle szupervulkánokkal, többek közt a Yellowstonera lokalizálva az Armageddon lehetséges helyszínét, de a Vezúvval kapcsolatban is nőnek az aggodalmak.

A vulkáni tevékenység persze a művészetekre is hatással volt. Újabban azt feltételezik, hogy festőzsenink, Csontváry egyedülálló színvilága nem csak patikusi tudásának az eredménye, hanem az 1883-as Kratatau kitörését követően a magas légrétegekben szétterjedt és a nap fényét évekig színszűrőként módosító vulkáni por által befolyásolt "való világ" képi igazolása.

Csontváry: A taorminai görög színház romjai

A Vulcanusnak tisztelgő zenei ihletések közül nekem a legkedvesebb a vulcanaliak potenciális himnusza, a Genesis Dance on a Vulcano c. dala, melynek 7/8-os ritmusa a balkáni népzenét kedvelők számára is ismerős lehet.

https://www.youtube.com/watch?v=m9U358JawGc

És ha már a dal a Los Endos c. eposzban folytatódik: minap a zörgőre száradt vegetációban való kutakodást teljesen eredménytelennek látva mindezen nem épp rózsás kilátásokról gondolkodtam a kirándulókkal teli balatongyöröki Batsányi-kilátón, mikor a tanúhegyek által ölelt medencében ijesztő látványra lettünk figyelmesek. A jelenség egyre nagyobb, gomolygó, égre törő füst volt. Először arra gondoltam, hogy a rét ég, de hát ez ugye nonszensz, egy nemzeti park (sikeres eu-s pályázatokat követő gondos utógondozás, meg az amúgy is nyilván mintaszerű gazdálkodás ismeretében) éghető dolgot/szénát nem hagy a réten. Aztán arra, hogy a levendula-olajoshordók gyulladtak ki, de nyilván azt inkább Tihany környékén deponálhatják, meg a molyokat sem láttuk tömegesen menekülni. Így nem tudtam másra gondolni, mint hogy újból kitört egy vulkán.

az aktuális kitörés

Még láttam, ill. hallottam a Keszthely felöl érkező, szirénázva száguldó tűzoltóautókat, aztán menekülőre vettem. Belegondoltam, hogy a hamuesőben én is konzerválva leszek és pár ezer év múlva egy főemlős-régész, mondjuk Zira2 (Pan troglodytes) majd kiás, érdeklődve analizálja a bal felső hatos fogam tömésanyagát és a számára ismeretlen kőkorszaki eszközeimet, a kissé megolvadt házú, karcos üvegű gps-t és a fényképezőt. Utóbbiból a kártyát kivéve a karján lévő kis műszerrel sikeresen feléleszti a bináris kódokat, és elhűlve nézi, milyen szép volt a táj egykor a kitörés előtt. Szeme elé próbálja multifokális lencséimet, vizslatja majd a buxtálcában összeolvadt pvc lapocskákat, de a rajta lévő hieroglifákat „an..a nev.”  és a „.dószám” nem tudja dekódolni a program. Végül a lemenő nap felé fordulva elismerően nézegeti egy megpörkölődött szélű papírdarabon a hologramot, miután a haza bölcse képmását hiába szkennelte be, az adatbázisban csak annyit talált, hogy a képen egy kihalt faj, valami homo sapiens ssp. saladiensis egyede van ábrázolva.

-------------

1A keszthelyi járás közigazgatásilag 1979-ben újra Zala megyébe került.

2https://hu.wikipedia.org/wiki/A_majmok_bolyg%C3%B3ja_(film,_1968)