Óvári Miklós: természetes blog

Blogomban elsősorban a délnyugat-dunántúli táj természeti értékeit, a növényvilág kutatásának eredményeit, aktualitásait szeretném bemutatni az Európa legszebb tájain való csavargások fotóbeszámolóival fűszerezve

Bábák kalácsa

A nyárnak búcsút intve lassan elfogynak a virágok a réten és az erdőben. Azonban vannak olyan fajok, melyek szaporodási stratégiája eltér a többi növénytől, ők ezt az időszakot választották a virágzáshoz. Ehhez a késői csapathoz tartozik a bábakalács (Carlina) nemzetség, melynek hazánkban és mifelénk is 2 faja ismeretes. A közönséges bábakalács (Carlina vulgaris) a száraz gyepek társaságának gyakori tagja. Megnyúlt szára elágazó, e hajtások végén ülnek virágai, melyek sárga, szalmaszerű megjelenést kölcsönöznek a növénynek. Virágzását követően a szára és hullámos szélű levelei is hasonló színben erősítik a szárazvirágszerű hatást. Ráérős botanikusok három alfaját próbálják elkülöníteni a szárlevelek formája és elhelyezkedése alapján. Gyakori faj, melynek kórója sokszor a téli szelekkel vigyázzállásban dacolva várja a következő évet. A legelő állat kerüli.

közönséges bábakalács: bimbósan és nyílásban

bábakalács a szőlők melletti kaszálón szüret idején

A másik faj a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a sovány hegyi rétek, legelők lakója. levelei a földhöz lapulva körben helyezkednek el, fogazottak, a fogak végén erős, jól bökő tüskével felvértezve. A szárak közepében található a kb. 5 cm átmérőjű fészek, mely sárgás, ill. ezüstös színű. A fészek körül ezüstfehér fészekpikkelyek állnak körben, melyek rossz idő esetén becsukódnak. Egykor (mikor a falu határában még háromnál több ehető növényt termeltek és fogyasztottak)  fiatal zsenge belsejét is ették. Fogyatkozóban lévő, védett növény, ám ez a gyógynövényes oldalak íróit nem nagyon zavarja1, karógyökerének gyűjtését az őszi időszakban javasolják…. Hatóanyagai a karlina-oxid (benzil-furil-acetilén), cseranyag, gyanta, inulin, karlinalin, labenzim – remélem nem maradt ki semmi. Hogy mire jó, hát rövidebb leírni, mire nem… de nézzünk néhányat, ill. a kiváltó lehetőségeket: szerintem izzasztónak jó a futás (egyéb mozgásokról nem is beszélve), étvágyjavítónak az Unicum, féregűzőnek a foghagyma, vizelethajtónak a sör, vértisztítónak a rozsdás drótkefe. Sokat elárul a dolog komolyságáról, hogy a fáma szerint egykor pestis ellen is használták, igaz a hatékonyságáról nincsenek korabeli KSH adatok, csak a feljegyzések a lakosság majd felét kitevő holtakról. Szóval biztos, hogy egy ritka védett növénnyel kellene kísérletezni olyan esetekben, amikor sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb elmenni a boltba, vagy a patikába?

Mifelénk is még tucatnyi előfordulása ismert, ami ékes bizonyítéka a lakosság kitűnő topográfiai ismereteinek, nem hiába hívják errefelé a dombokat hegynek. Sajnos a gondos gazda és az ökológiai szemlélet zászlaját erősen rágják a molyok, így a gyepek elhanyagoltságával párhuzamosan előfordulásai is ritkulnak, a tövek száma fokozatosan fogyatkozik.

szártalan bábakalács a szentpáli kaszálón

Szentmargitfalván, ahnnan már Károlyi Árpád is jelezte ötven évvel ezelőtt

virága sztyepréten Gősfán

termőhelye augusztusban a kocsordtúlcsordulta réten

A környező hegyvidéken él egy alfaja, mely nem a földön üldögél, hanem arasznyi szárat növesztve tekint a világra (Carlina acaulis ssp. caulescens). Ha látni akarjuk, nem kell messze keresni, csak Erdélybe átballagni, már a kalotaszegi dombokon is nő. Gyimes havasaiban is értelemszerűen ott tanyázik, és hunyorog reggelente, mikor a Kaukázus bércei fölött felkelő nap a szemébe, ill. fészkébe süt. A csángóknál bábakonty névre hallgat. Hogy honnét ered ez a név rögtön kiderül, ha sikerül ellesnünk azt a pillanatot, mikor  az idős asszonyok leveszik a kendőt…

bábakalács Kalotaszeg legelőjén

termőhelye Magyarvalkónál

a téli hóban Sztánán, Kós Károly falujában

Kós Károly egykori híres „őrhelye”, a Varjúvár

A nemzetség legnagyobbra növő tagja, az akantuszlevelű bábakalács (Carlina acanthifolia), melynek fészke a 10-15 cm átmérőt is eléri. Az Iconogrphya2 szerint a horvát hegyekben és az Aldunánál található. A Pireneusoktól orosz földig sokfelé él, nekem a görög hegyeken sikerült rábukkannom.

akantuszlevelű bábakalács a görög hegyekben

A végére még egy faj, mely egykor a magyar haza földjén is élt, a görög bábakalács (Carlina corymbosa syn: C. graeca), a Földközi-tenger partvidékén mindenütt honos.

görög bábakalács A Krk-szigeti Baška tengerparti mészkőszikláin

Ha már szóba került Gyimes, hadd ajánljam a tájról készített remek könyvet:

Babai Dániel, Molnár Ábel és Molnár Zsolt: „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”

http://www.okologia.mta.hu/node/8150

valamint a Gyimesek híres prímását:

https://www.youtube.com/watch?v=vaewuEn7USg

---------------------

1 http://gyogynovenyek.info/gyogynovenyek-betegsegekre/emesztesi-problemak/babakalacs/

2 Jávorka- Csapody: Iconogrphya Flora Partis Austro-Orientlis Eoropae Centralis, azaz Közép-európa délkeleti részének flórája képekben. - Azaz a Magyar Királyság területének flórája

Digitalis gyűszűk

Kevés olyan virág van. aminek a neve olyan találó lenne, mint a gyűszűvirágé. Magas, pompás  kétéves növény, melyhez türelem kell, az első évben nem fog virágozni (mérgünkbe ne kapáljuk ki, mert kezdhetjük előröl). Fürtbe tömörödő szép virágai a mirigyszőrökkel borított hajtás végén egyoldalon elhelyezkednek el, ám csak a második év nyarán csodálhatjuk őket. Virágai, mind alakjukban, mind nagyságukban a gyűszűhöz hasonlítanak, csak a női ujjbegyek helyett többnyire szép kövér poszméhek, dongók bújnak bele virágport gyűjtögetni. A virágzással a növény élete véget ér, termésérés után elpusztul.

Az egész növény mérgező, ám drogja a digitoxin a szívgyógyszerek fontos alapanyaga. Házilag ne kísérletezzünk vele, mert, mint neve is jelzi a hatásos és a mérgező dózis közti mezsgye igen keskeny, túladagolás esetén a szívverés lassulása, hányinger, látászavarok lépnek fel, de a végkifejlet akár az ibolya (Viola sp.) alulról való szagolásához vezethet. További igen fontos hasznosítása a molekuláris biológiában jelentkezik, ahol szteroidját jelölőanyagként használják. Szépsége és hasznossága miatt sokfelé termesztik.

a névadó eszköz (nem tudom lehet-e még kapni?)

A gyűszűvirágoknak hazánkban három fajuk él. Leggyakoribb a közép- és nyugat-európai elterjedésű sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), mely a domb- és hegyvidéken mindenütt közönséges. Korábbi határozókban egy nagyvirágú gyűszűvirág (D. ambigua) is szerepel, ám ma már egy fajként kezeli őket a botanika tudománya. Élőhelyei a kissé nyíltabb, fényben gazdag  erdőkben találhatók, cseresekben, gyertyános-tölgyesekben, de még a bükkösökbe is belopakodik. A zalai erdőkben mára már ritkán kerül szem elé.

sárga gyűszűvirág Szentpéterfölde és Rezi bükkösében

virágai

gyűszűvirág a gyimesi hegyi kaszálókon

Közeli rokona a halványsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea) Nyugat-Európa hegyvidékei mellett Erdélyben is honos.

a hegyek gyűszűvirága az Alpokban Ebnertal rétjein

A két további faj a mediterrán tájak küldötte. A rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) ennek megfelelően a dupla drótkerítés megépülése előtt a déli országhatár közelében surrant be hazánkba, és nyilván félt, hogy nem fogadják szívesen, így nem is merészkedett a Baranyai-dombságtól és a Villányi–hegységtől északra. Ritka, fokozottan védett, igen elegáns megjelenésű, sudár, magasra növő növény.

rozsdás gyűszűvirág az észak-görög tájban ritka vizes élőhelyen

és bolyhos virágai

Közeli rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) is a Balkán félszigeten őshonos. Nagy utazó, mára keleten Japánig, délen Afrikában a Fokföldig is eljutott. Amerika az onnan érkezett számos kéretlen jövevényért (parlagfű, aranyvessző, akác) cserébe megkapta, ott az USA teljes területen és a Dél-Amerika nyugati szegélyén végig kolonizált. Nálunk elszórtan, random módon az ország számos pontján jelent meg, ezek a szakemberek szerint termesztésből kiszabadult állományok, csupán a Dél-Dunántúlon lehet őshonos. Ő is törvényesen védett. Területünkön a jellemzésnek megfelelően jön, megy: eddig a Mura árteréről, a zalai olajbányászat egykori fővárosából, Bázakerettyéről és számos település kiskertjeiből került elő.

gyapjas gyűszűvirág Burgáriában és a görög Falakron-hegyen

élőhelye a Mura árterén

virágok a Muránál és Bázakerettyén

rovarok a gyűszűvirágon:  sokpettyes virágbogár      törpepók zsákmányával         kerti poszméh

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) hazánkban nem őshonos, a természetbeni előfordulásai mind kiskertekből kiszökött példányok. Természetes hazája Nyugat-Európába, onnét került be a kertekbe, mint dísznövény. Négy fenotípusa, azaz megjelenési formája ismert: a nagyanyánk ablaka alatt ágaskodó lila-piros mellett halvány rózsaszín, fehér, a párta belsejében még a foltok látszanak, ill. a teljesen szűzi fehér, mintázat nélküli alak.

piros gyűszűvirág az Atlanti-part dűnéin Amszterdamnál   és a lengyel tóvidék erdőiben

Bözsi néni kertjében                                 és ahol a kiskacsa fürdik

Az „elmaradott” Balkán páratlanul gazdag növényvilága természetszerűen ebben a nemzetségben is kitesz magáért;  így a fent bemutatott fajokon kívül egy nagyon  kedves, az óvodások ujjaira való, kis virágú rokont is rejteget, a Digitalis viridiflora-t.

Digitalis viridiflora a Rilai kolostor közelében

--------

jótanácsok kezdő háziasszonyoknak:

https://www.youtube.com/watch?v=_jPu8zfORcQ

Madarak sóskái

A hazai flórában a sóska (Rhumex) nemzetségnek számos faja honos a réteken, mocsarakban és az erdőkben, valamint a kertünkben is, hogy a spenóttal, sárgarépával főzelék formájában riogassanak vele óvodás korunkban. Meg is nőttünk tőle, biztos több „növekedési hormon” volt benne, mint apró méretű rokonában. A rokon, az erdei madársóska (Oxalis acetosa) csak nevében emlékeztet tagbaszakadt névrokonaira. Növényünk az üde erdők lakója, tavasszal nyílik bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, égeresekben a keltikékkel, szellőrózsákkal, árvacsalánokkal. Levele valóban kissé savanykás, fogyasztható, bár a kulináris palettán nem áll az előkelőségek közt, a Michelen csillagos éttermek étlapján sem láttam még. Ez őt azonban nem nagyon zavarja, jól elvan három, lóherére emlékeztető, kicsípett levélkéjével. Népi nevei lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, vagyis nem csak a madarak tápláléka. Mindemellett a Szentháromság szimbóluma, népiesen allelujafűnek is hívják.

A Sancta Trinitas azaz Szentháromság-szobor Zalaegerszegen

a Mária Magdolna templom előtt

erdei madársóska nyílásban áprilisban az egerszegi Alsóerdőn

lombhulláskor Kerkafalva erdejében

Növényünk hazai növényvilágbéli magánya a múlt század elején kitudódott, minek következtében megjelentek a rokonok a világ távoli szegleteiből. A látogatóba érkezettek aztán olyan jól érezték magukat, hogy itt is maradtak, mára már sokkal gyakoribbak, mint a hazai „ősmagyar” és főképp nem olyan finnyásak a lakhelyükre, úton, útfélen és útszélen is otthon vannak. Idestova már száz éve, hogy megérkeztek, kettő közülük az Újvilágból; a felálló- és a Dillenius-madársóska (Oxalis stricta, O. dillenii). A harmadik jövevény a mediterrán tájak küldötte, a szürke madársóska (Oxalis corniculatus).

szürke madársóska a járdán

felálló madársóska a kertemben

és Dillenius-madársóska a csatári legelőn

madársóska virágok:     erdei                      szürke                               felálló

Dillenius

termések:                szürke                          felálló                                 Dillenius

A nagy csavargásnak híre ment a világban, így aztán más fajok is érkeztek az öreg kontinensre. A görög olajfaligetek gyepében áprilisban milliónyi sárga kis virág nyílik, a sárga madársóska (Oxalis pes-caprae). Igazi hazája Dél-Afrika, onnét hurcolták be, és mára minden számára alkalmas helyen uralkodóvá vált a birkák és csacsik nagy örömére.

sárga madársóska olajligetben Athén közelében

Cipruson parlagon

őrszemek a szilarepedésekben

elterjedése Európában a Europe Alien honlapján

a táplálék migrációs hátterével nem törődő albán csacsi

A nemzetség még egy faja jelent meg a Földközi-tenger környékén, a rózsaszín madársóska (Oxalis articulata). Ő dél-amerikai jövevény, s bár nem oly elterjedt, mint sárga rokona, azért sokhelyütt szem elé kerül.

a Côte d’Azur-ban Nizza csodás kertkölteményeiben

az adriai Cres szigetén

-----------------

zenei aláfestésnek szóljon az Oxalis, egy különleges hangszer, ami valójában nem más, mint hangolt olajoshordó-fenék:

https://www.youtube.com/watch?v=bzjqo8dLVrQ

Hétvégi bliccelés

Töredelmesen bevallom, hogy diákkoromban időnként előfordult, hogy a metró és buszközlekedést érvényes menetjegy hiányában vettem/vettük igénybe. A bliccelésnek volt egy kis izgalma, jó kis adrenalin fröccs volt és mivel nem életvitelszerűen űztük, a szolgáltatók sem mentek tönkre. Arról nem is beszélve, hogy akkor minden állami volt, vagyis az államot alkotó állampolgároké, hát így vettük el a ránk jutó részt – az elvtársaknak még maradt valami a cihában...

Mindezek előrebocsátása után egy hétvégi jeles eseményről szeretnék beszámolni, ami kis városunk Botfa nevű társult településrészében volt. A neve BioBlitz. Az ötlet persze alapvetően nem a miénk, az a világ környezetileg érzékenyebb részén élők fejéből pattant ki, természetvédő barátaim viszont nagyon ügyesen és jól adaptálták. Igazából röviden összefoglalva: 24 órán át egy terület teljes élővilágának a megfigyelése. A támaszpont a Hűvös-kastély volt, a kutatási terep a kastélypark és a közeli Válicka-patak völgye; égerligetek, nádasok, rétek. Mit vizsgáltunk? Hát mindent ami mozgott: önjáróan, vagy legalább, ha fújta a szél – állatot, növényt egyaránt sőt a mozdulatlan gombákat is. Érdekes, de nem mellékes adalék, hogy a résztvevő zalai szakfelelősök szinte mindannyian egy-egy természetvédő szervezet vezetői, szakmájukban elismerést kivívó, ismert szakemberei - akik  mind korábban a nemzeti parkban dolgoztak, aztán vették a sátrukat és fájukat…

A helyi hírújságban remek összefoglaló jelent meg az eseményről, részletesen itt olvasható

http://zaol.hu/hirek/302-eloleny-kerult-a-vadonleltarba-elengedtek-a-felnevelt-macskabaglyot-1854241

a Hungarian Royal Tv tudósítása:

http://zegtv.hu/bioblitz-botanikusok-biologusok-zoologusok-24-oran-keresztul-kutatjak-a-kornyek-elovilagat/

Jómagam most rendbontóan nem virágokat, hanem a Válicka bokáig érő vízében élő halakat és egyéb jószágokat szeretném bemutatni, melyeket ugyancsak ritkán lát a halandó, ha nem Matula bácsi reinkarnációja, vagyis pecázik, varsázik, bár be kell lássuk, a sprotni méretű védett halaink nem is horogra és fogvégre valók.

bodorka

fenékjáró küllő

kövi csík

domolykó

a vizek hívatlan jövevénye: a törpeharcsa

kövi rák

bedeszkázatlan templomtornyok lakója a gyöngybagoly

lánycsókra váró zöldvarangy

A lányok az unszolásokat ignorálva ügyet sem vetettek szegény brekire, így pártában és hercegtelenül mehettek haza (azóta rájöttem a titokra, mind barna volt).

Szóljon nekik, minden szőkített nőnek és bliccelőnek a dal:

https://www.youtube.com/watch?v=ExmXRaOqsZ0

a madarászoknak pedig ez:

https://www.youtube.com/watch?v=0NRzDF5dN9Q

A hetedik folyamodár

Gyerekkoromban nagyapám udvarában volt két növény, ami a többi átlagos álmos falusi portáktól megkülönböztette: a nagy, lyukas zománcos fazekakban álló leánderek és a szomszéd tömésházának rétegein egyre feljebb kapaszkodó trombitafolyondár. Bevallom, előbbi sose állt közel a szívemhez, valahogy idegen volt kellemetlen szagával, nagy rózsaszín virágaival, ahogy ott pöffeszkedett a papa műhelye és a tyúkól sarkán. Ezzel szemben a folyondár tetszett, főleg a tölcséreibe érkező nagy dongók sertepertélése, órákig el tudtam nézni őket. Később a világközepi (medi-terrán) nyaralások során aztán a leánderrel is megbékéltem, ám közben a tölcséres tekergő idehaza nagy karriert futott be.

trombitafolyondár a petőhenyei hegyen az elszaporodott vadak ellen emelt kerítésen

Besenyőnél az e-on hálózatra csatlakozva éjjel segít a közvilágításban

agro godyguard - kukoricagórékat vigyázza Szenterzsébeten

a csesztregiek még pergolát is építettek neki

lebukott, ő is szeret nyaralni  - a rovinji Szent Eufémia templom támfalán

A kiskertekben is végbement „rendszerváltozás” során mára számos régi kedves virág eltűnt a kertekből átadva helyüket az uniformizált, szánalmas eu-szabványos növényszerű fotoszintetizáló lényeknek. E folyamat eredményeképp konstatáltam tavaly, hogy a szicíliai kisvárosi piacokon ugyanazokat a büdöskéket, gnóm-torz túltenyésztett fészkeseket, genetikai hibás zöldeket lehetett kapni, mint a kanizsai heti piacon. Az új divat is persze a kényelmet szolgálja, ne legyen kényes a talajra, ne kelljen vele sokat vesződni, öntözni, gyomlálni, kapálni (azt főleg ne, occsó a mulcs, mint a macsó) és lehetőleg ezer évig nyíljon megállás nélkül. Hogy nem szép, ja az nem baj, végül is mi az hogy szép? (filozófusan az, ami érdek nélkül tetszik).

Ennek a trendnek a száz méteres fásszárú befutója a mályvacserje és a lilaakác mellett kétségtelenül a trombitafolyondár. A népek szeretik, minden portán ott futkároz már, a funkcionális analfabéták „magyarosították” is, úgy hívják, hogy folyamodár. Igaz is, így sokkal érthetőbb. Növényünk pedig hálás és felmászik mindenhova, égre törve dugja ki minden honnét kis piros trombitáit.

Bábel tornya, vagy Burdzs Kalifa lesz?

a trombiták

És a sok növényen a trombiták is sokan vannak, úgy látom, egyre többen, sokszor már heten tekintenek felfelé. Mintha csak arra várnának, hogy érkezzen a jel és megszólalhassanak. Egyedül bizonyára erőtlenek, de ennyien? Csak nem az előrelátó Úr vezeti a szaporító kezeket, hogy a nagy valószínűséggel hamarosan bekövetkező összeomlás1, az Opus Magnum végóráján mindenhol szóljon a fanfár.

„A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: „A világ felett a királyi uralom a mi Urunké, az ő Krisztusáé lett, és ő fog uralkodni örökkön-örökké".”Jelenések könyve 11:15

„A csapások sorát megtöri a hetedik trombitaszó, ami egy nagyszerű bátorítás, hogy Isten az Úr mindenek felett. Nem mintha most nem lenne az, de akkor ezt a tényt mindenki el fogja ismerni, bárkinek az oldalán is van most.

Ma a trombita hangja arra hívja fel a figyelmünket, hogy Jézus az ítélőnk és szabadítónk hamarosan visszatér, hogy örök uralmát helyreállítsa. Ő a világmindenség ura, de Úr-e feletted is?”

A fenti gondolatok teljességükben itt érhetők el:

http://bibliakor.network.hu/blog/biblia-kor-hirei/a-hetedik-trombitaszo

Magam részéről az állásfoglalástól eltekintenék, tiszteletben tartva mindenki hitét, hitetlenségét, de hadd ajánljak egy dalt, amit nagyon kedvelek és a hazai fúziós (nem gyülis!) zene egyik kiemelkedő darabjának tartok: Folk Iván és az underground poklából megtért Dénes József (Dönci) Lépjetek be kapuin c. kazettáján hallható Hetedik trombitaszó, ami mi másban is lehetne, mint 7/8-os ütemben.

https://www.youtube.com/watch?v=YWCB8S-CDt8

bónusz

https://www.youtube.com/watch?v=mWeH0Q6em_Q

---------------------

1 http://www.typotex.hu/book/413/osszeomlas