Óvári Miklós: természetes blog http://natur-zala.blogger.hu Blogomban elsősorban a délnyugat-dunántúli táj természeti értékeit, az itt élő növényeket, azok helyzetét és veszélyeztetettségét szeretném bemutatni Európa legszebb tájain való orchideavadászatok, csavargások fotóbeszámolóival, kedvenc zenéim hivatkozásaival fűszerezve hu Gőnyés hájgyökér http://natur-zala.blogger.hu/2017/11/18/gonyes-hajgyoker A napokban 184 ország 15 364 tudósa adott ki újabb vészjósló figyelmeztetést, hogy nagy a baj. Minden környezeti erőforrást felzabáló telhetetlen és pazarló életvitelünk lassan eltünteti a természetet, annak legfontosabb minőségét, a földi biodiverzitást, vagyis az élővilág változatosságát. http://scientists.forestry.oregonstate.edu/. Persze senki ne tápláljon hiú reményeket, ahogy az ezelőtti, 1992-es (akkor még csak 1700 felelős tudós által jegyzett) első figyelmeztetés, úgy ez is süket fülekre fog találni, az okostelefonon ezt is továbbpörgetjük, minta többi hírt... Mindez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a változatosság eltűnése, devalválódása nem csak a természetben, hanem az élet számos más területén is tetten érhető. Zum Beispiel a szép magyar nevek elveszejtésében. Olvassunk kicsit Jókait és rájövünk, hogy az akkori keresztnevek közül ma már alig van néhány „forgalomban”. Nincs már Mór, Arisztid, Béni, Fóris, Gellért, Tasziló, Ödön, Frigyes, Zénó. De ne menjünk annyira vissza, nagyapáink, apáink nevei is lassan a feledés homályába vesznek, a Laci, Jóska, Pista, Feri, Zoli, Gyuri is lassan csak a fejfákon, ill. az azokat felváltó márványszörnyeken olvashatók. Mert a média-Styx felszínre tört pusztító cunamija (津波) magával vitte és súlyosak lévén lerakta őket a mélybe, miközben hömpölygő hátán besodorta a sok könnyű szemetet: Dzsenifer, Ronaldo és hadd ne soroljam tovább…

Mindez azért jutott eszembe, mert ez a megkopó változatosság a növénynevek esetében is tetten érhető. Ha megnézzük a témában nullpontnak tekintett Diószegi - Fazekas Fűvész Könyv (1807) és a Király Gergő által szerkesztett Új Füvészkönyv (2009) közti kétszáz év hazai botanikai irodalmát látszik, hogy változtak meg a nevek. Persze ehhez az elején nem kellett még a globalizmus, a nyelv természetes alakulása hozta a változást. Mára azonban a falusi életforma és az azzal együtt járó ökológiai gazdálkodás eltűnésével a körülvevő való világ szereplőinek nevei is (VVmerkur-csilla, VVborzaskata, VVszagosmüge, stb.) a süllyesztőbe kerülnek,  nincs rájuk szükség.

Ezek után nézzünk egy fajt, melyre a folyamatban már korábban rájárt a rúd. A pirítógyökér, vagy gőnyés hájgyökér, gönye folyondár (Tamus communis, syn.: Dioscora communis) a Jamszgyökérfélék egyetlen hazai képviselője, vagyis magányos szegény. Amúgy a mediterrán tájban otthonos igazán az egész tengerpartot körülöleli, még a Krímig is eljutott. Persze a változások a tudomány fejlődésében is tetten érhetők: növényünk besorolása Diószegi – Fazekasnál Hathímesek, Hoffmann-Wágner 1903-as flóraművében Hatporzósok, (Hexandria), ám Gönczy Pál Pestmegye és tájéka viránya munkájában (1879) már a Dioscoreafélékhez (Dioscoreaceae) sorolja, mely azóta is helytálló. Etimológiai közelítésben a család nevét a német tame (szelíd) és a latin communis szavakból eredeztetik. (Utóbbi szó esetében érdemes eredetei jelentésére – közös, közösség – koncentrálni a közelmúltban a vidám barakkban töltött évtizedek kommunista fedőnevével jelzett korszakával ellentétben.). A család elnevezése az ókori kis-ázsiai görög természettudós, az időszámításunk szerint ca. 40-ben született Pedanios Dioscorodes nevét viseli.

Növényünk a Dunántúlon elterjedt, északon a Bakonyig merészkedik. Nálunk bázikus alapkőzeten illír bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, öreg gesztenyésekben, valamint a dolomit melegkedvelő tölgyeseiben, bokorerdőiben mindenütt előfordul.

a pirítógyökér virága és levele

mindenre felkapaszkodik, a löszfalra, iszalag szárára

termései riasztó párhuzamosságot mutatnak az emberi társadalom csoportortjaival: lógósok, egységbe tömörülők, becsavarodottak.

a növény korabeli ábrázolása

Míg a mi pirítógyökerünk sem pirítva, sem egyéb módon nem fogyasztható, sőt kimondottan mérgező, addig első unokatestvére, a Kanári-szigeteken élő Tamus edulis – mint német neve, az Eßbare Schmerwurz is mutatja – ehető.

az ehető pirítógyökér Rayco López fotóján  (aki rám nyugodtan mondhatja, fotót lop ez)

-------------------------------------

Ha már tudósokkal kezdtem, akkor nézzük, mi a tudományról az avatott tudószenészek véleménye:

https://www.youtube.com/watch?v=A0Qo_27OmfA

és az egyik legnagyobb széndioxid kibocsátásnak örök emléket állító eposzt is hadd idézzem:

https://www.youtube.com/watch?v=kN0uwBq8Vb4

]]>
Sat, 18 Nov 2017 18:23:44 +0100 181651_17332
Köszvényre sürgefa http://natur-zala.blogger.hu/2017/11/09/koszvenyre-surgefa Az ősz beköszöntével számos növény termése beérik. A „teleken” álló körte-, és almafák mellett sok vadon élő növény is most kínálja gyümölcseit, hogy a konzumensek a termés húsával együtt a magvakat is széthordják a tájba, ezzel óhatatlanul is a terjesztés, szaporítás nemes feladatának eleget téve. A gyümölcsöket termő számos növény közül most elsőként nézzünk egy mifelénk ritka cserjét.

A varjútövis benge (Rhamnus catharthicum) hazánkban elterjedt, a nyílt, fényben gazdag száraz erdőkben, erdőszegélyeken még gyakori. Többnyire 4-6 m-es bokorként láthatjuk, de fává nőve elérheti a 10 m-es magasságot is. Korábban ismerték, megbecsülték és hasznosították, amit számos népi neve bizonyít: ebtövis, macskatövis,  disznótüske, sürgefa, hajtisztító, hashajtó kökény, festőkökény, szarvastüske, varjú-bingó. Levelei finoman fűrészesek, felül fényeszöldek, ősszel szép sárga színt öltenek. Festéshez szürke kérgét és bogyóját egyaránt felhasználták, a torok és szájbetegségek gyógyítására is alkalmazták, de a köszvény és a démonok ellen is állítólag használ. A levélhónaljakban növő bogvirágzatában a virágok május végén nyílnak, négy magot tartalmazó fekete bogyói nyár végére érnek be, melyek a madarak csemegéi. A zalai domboldalakban ritkán futhatunk vele össze; a meszes talajú keleti rész szőlőhegyein az intenzív tájhasználat évszázadait a mezsgyékben élte túl, ahonnan a művelési kedv látványos hanyatlását látva újabban sokfelé előmerészkedik és szaporodni kezd. Mindig a gerinc közelében a legszárazabb termőhelyeken a veresgyűrű, fagyal, mezei juhar sövényekben, mezsgyékben találjuk. Varjút még sose láttam rajta, de bokrain tavasszal a citromsármány, nyaktekercs gyakorta énekel.

varjútövis a kemendi domboldalban

érett termése és sárguló levelei

Mindig ámulatba ejt, hogy a fényképezés feltalálása előtt a XVI – XIX. századokban kiadott képes határozókban milyen precízen ábrázolták a növényeket, beleértve a sokszor csak nagyító alatt látható részleteket is.

korabeli ábrázolásai, utóbbi az 1903-ban megjelent Hoffmann-Wagner Magyarország virágos növényei c. könyvből

A varjútövis a telepesekkel Amerikába is megérkezett és a térkép tanúsága szerint majdnem épp úgy ellepte a kontinens kolonizált északi részét, mint a fehérember.

A nemzetség másik hazi tagja a sziklai benge (Rhamnus saxatilis) nálunk nem él, csupán Sopron környékén merészkedik be az országba kicsit körülnézni.

-----------------

a növény megnyomorításáról készült videó itt látható:

https://www.youtube.com/watch?v=EQxnNK4hu4o

Úgy megnéznék egyszer egy videót, amin egy kertészt hasonlóképp nevelgetnének....

]]>
Thu, 09 Nov 2017 10:07:41 +0100 181651_17075
Szavazz rám! http://natur-zala.blogger.hu/2017/10/27/szavazas A jövő évi voksolás próbájaként a növénybarátok az idén is meghirdették a 2018-as év virágát és fáját kiválasztó szavazást. Ennek keretében az alábbi véleményezési lehetőségek nyíltak meg a virágedvelők előtt:

a vadon élő virágokra az alábbi oldalon lehet voksolni:

http://evvadviraga.nhmus.hu/szavazas_2018

2017 győztese, a hóvirág a lövői Pacsa-hegyen

a fák esetében két különböző, önálló szavazás is kiírásra került:

a fafajok versenyében most is 3 faj indul:

http://www.azevfaja.hu/szavazas

a tavalyi győztes, a vadalma a csatári legelőn

Egyedi fa példányokra egy másik oldalon lehet szavazni, itt több a lehetőség:

https://evfaja.okotars.hu/

a tavalyi győztes fővárosi platán üköregapja a pölöskei egyenesben

Mivel nem szeretném befolyásolni a végeredményt, most visszavonulót fújok..

Jó szórakozást!!!!

-----------------

zenei ajánlatom néhány ide vágó ártatlan retro sláger (hogy lehessen ebből is választani):

https://www.youtube.com/watch?v=lWiyGuJzvH4

https://www.youtube.com/watch?v=zDCheJwlC3g

https://www.youtube.com/watch?v=SzTpfTJcF3Y

]]>
Fri, 27 Oct 2017 18:32:15 +0200 181651_15820
Véres pelyvahordó http://natur-zala.blogger.hu/2017/10/23/veres-pelyvahordo Nem kell hozzá biológusnak lenni, a laikus számára is könnyen belátható, hogy a mára iparrá avanzsált mezőgazdasági kezelés nem nagyon segíti a gyepek – rétek, legelők - biodiverzitásának megőrzését. Így a mezőt járó virágász már olyan fajoknak is megörül, melyek néhány évtizede még mindenütt tömegesek voltak. Ezek közé tartozik az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó  véreslapu (Hypochaeris) nemzetség két tagja is. A mészmentes talajokat kedvelő kacúros véreslapu (Hypochaeris radicata) a rétek virága, mely a völgyek patakjait kétoldalt szalagszerűen kísérő kaszálók, valamint a gyümölcsösök üde gyepeiben él. Hasonlít a pitypangra, ám azért könnyen megkülönböztethetők. Levele salátának is kiváló1, a gyermekláncfűével ellentétben nem keserű. Egész Európában elterjedt, de a sok kéretlen jövevényért cserébe elküldtük Amerikába, Japánba, Új-Zélandra és Ausztráliába is, nehogy éhen halljon a kivi, a kea és a kenguru.

kacúros véreslapu sarjúban a zalaszentiváni réten

tőlevélrózsája

virágzásban                            és elnyílva

A nemzetség másik faja erőteljesebb, magasabb délceg legény, ő a foltos véreslapu (Hypochoeris maculata). Rokonával ellentétben ő a mészben gazdag termőhelyeket kedveli, ennek megfelelően a sztyeprétek, fényben gazdag száraz tölgyesek és szegélyük növénye. Levelein sötét vöröslő, az alvadt vérre emlékeztető foltok vannak, minden bizonnyal innét ered a véreslapu elnevezés. Régi és népi nevei is igen kifejezők: véres pelyvahordó, kaczúros pelyahordó, ágas malaczfű, vérrel harmatozó. Az, hogy egy növénybe egy nép mit, ill. mennyire mást lát jól példázza a véreslapu esete: az olaszok foltos koronának hívják (costolina macchiata), a németek malacfarka-gyökérnek (Ferkelkaraut),  a franciák szerint foltos disznóhús (?) (Porcelle à feuilles tachées, Porcelle tachetée), az angolokat a macska fülére emlékezteti (cat’s ear), bár lássuk be, a hamis pitypang név (false dandelion) találó.

foltos véreslapu hadsereg a Szentgyörgy-hegy lábánál

a Tapolcai-medence sztyeprétjén - háttérben az Uzsai hegyek

virágzásban Tapolcán és Aligváron

A nemzetségnek egyébként globálisan 94 faját tartja számon a tudomány2, így hát véreslapuilag nem állunk túl fényesen. Némi vigaszt ad, hogy egykor a Magyar Királyság területén további 3 faj volt ismert. Ezekből a magashegyekben egész Eurázsiában elterjedt nagyfészkű  véreslaput (Hypochoeris uniflora) sikerült megtalálnom Kárpátalján.

a nagyfészkű  véreslapu a Vereckei-hágónál a Matl Péter által 2008-ban készített millecentenáriumi emlékműhöz vezető domboldalban.

Vereckei táj

Ha az emlékműhöz is felmegyünk, drótkefét, kromofágot és egyéb festékoldót feltétlenül vigyünk, hogy a magyar-gyalázó graffitiket legyen mivel eltávolítani…

Ajánlatom a Honfoglalás c. film, amennyiben néhány apróságon túl tudjuk tenni magunkat, mint az Árpád vezért játszó Franco Nero kék szemei, vagy az akácosban ballagó társzekerek, viszont a betétdal hibátlan:

https://www.youtube.com/watch?v=2Vf48D5ONa4

--------------------

1https://www.youtube.com/watch?v=kEL1rc3Dll4

2https://en.wikipedia.org/wiki/Hypochaeris

]]>
Mon, 23 Oct 2017 12:52:13 +0200 181651_15578
Kékszemű fű http://natur-zala.blogger.hu/2017/10/17/kekszemu-fu nem összetévesztendő a kékszínűval (Porphyrio porphyrio)!

Mielőtt a kedves olvasó aggódni kezdene, el kell mondanom, hogy nem élek a lugos besorolású tudatmódosító szerekkel, sem légyölő galócát nem reggelizem, valóban van ilyen nevű növény. Húsz éve lassan, hogy Nemessándorházán az egyik utolsó még ma is használatban lévő kiterjedt marhalegelőn számomra ismeretlen kis kék virágokra lettem figyelmes. A sovány termőhely zavart gyepében nyíltak a kb. húsz cm magas növénykék. Hazaérve persze nem hagyott nyugodni a dolog, így hát addig kutattam, míg az Iconografiában megtaláltam, ő volt a sásbokor (Sisyrinchium bermudiana).

a nemessándorházai termőhely

A Sisyrinchium nemzetség az íriszek családjába (Iridaceae) tartozik. A Sisyrinchíon egy görög szó, melyet Pliny és Theophrastus jegyzett le, ám az valószínűleg a hagymás íriszre, a Moraea sisyrinchium-ra utal. A szó jelentése sisýra (σισύρα) nyers lepel. XVII. századi leírója Ambrosini, Giacinto a latin sūs "sertés" és a görög rhynchos "orr" - mely a gyökereket kirágó sertésekre utalna – szavakból vezette le a nevet, mely etimológiai szempontból igencsak kétes. Goldblatt és Manning magyarázatában "az újvilági Iridaceae nemzetségéhez való besorolásra nyilvánvalóan önkényes volt."1

a sásbokor nyíló virágai

A nemzetség az Újvilágban elterjedt, ahol számos faja él, a kék mellett sárga virágúak is. A nálunk előkerült növény neve ott blue-eyed grasses, azaz kékszemű fű. Az Európában előkerült faj pontos beazonosítása még várat magára, az Észak-Amerikában élő számos, egymáshoz közel álló és nehezen elkülöníthető fajok közül több is szóba jöhet, jelenleg a  Sisyrinchium bermudiana (syn.: S, montanum S. angustifolium) az elfogadott tudományos neve. Virágai a levél végén a páros fellevél közt kis kocsányok végén ülnek, a lepellevelek vége kicsípett, de rövid, 2-3 mm-es hegyes szálkában végződő. A lepelkörön belül a (porzók és bibe)körül világossárga. A virágok napfényes időben délelőtt kinyílnak és több nősziromfajhoz hasonlóan csak egy napig virágoznak.

Első magyar észlelése Andreánszkytól származik, aki a máramarosi Kőrösmezőn gyűjtötte pont száz éve, 1917 nyarán, még mielőtt az Auróra ágyútüze megadta volna a jelet a föld rabjainak, hogy keljenek már fel… egyúttal kijelölve a  kommunizmus mesés évtizedeinek kezdetét (magunk közt kár volt..). Kárpátalja nagyszerű botanikusa Margittay Antal 1933-ban is megtalálta, majd a bukovinai részről is említi. Igen érdekes magas-tátrai 1933-as megkerülése, a fajt megtaláló Győrffy Irma szerint a máramarosi rutén munkások közvetítésével kerülhetett oda a magja. A csonka haza területén először Csapody Vera jelezte, aki 1957-ben találta a Városliget gyepében. Napjainkban a hazai előfordulások sorát a zalai mellett a vértesi, az aggteleki, a Keleti Kárpátokban a gyimesi Hidegség melletti előfordulásai gazdagítják. Előbbi két előfordulás másodlagos élőhelyeken, utóbbiak természetes élőhelyeken voltak. Sajnos a sándorházai legelőn ma már hiába keresem, ám érdekes módon a kertészetben vett példány szépen megvan itthon a sziklakertben. Magyar elnevezése Priszter Szaniszlótól származik, aki 1998-ban a növény vékony, fű/sásszerű leveleire utalva a pázsitos sásbokor, vagy kékszeműfűt ajánlotta.

Margittay Antal emlékműve avatásakor Beregszászon 2009. szeptember 18-án

A sásbokrot Európa számos országában megtalálták a botanikusok, de Kárpátalján, Galiciában, Csehországban vagy a Balkánon többnyire természetes növényközösségekben került elő, ezért több kutató is úgy gondolja, hogy nem behurcolva került be, hanem a nemzetség egyetlen tagjaként jégkorszaki reliktum, azaz őshonos. Talán ezt igazolja, hogy sehol nem viselkedik özönnövényként, mindig csak kis, néhány töves állománnyal van jelen.

a szerbiai Vlasine-tó melletti szőrfűgyepben rekettyékkel – hasonló termőhelyeken került elő  az Aggteleki-karszton is

sásbokor a zalai és a szerb dombokon

virágzó sásbokor a kertemben

termése virágzás után és kinyílva magéréskor

---------------

1Manning, John; Goldblatt, Peter (2008). The Iris Family: Natural History & Classification. Portland, Oregon: Timber Press. pp. 221–25.

]]>
Tue, 17 Oct 2017 17:13:58 +0200 181651_15337
A szivárvány istennői 2 http://natur-zala.blogger.hu/2017/10/13/a-szivarvany-istennoi-2 A hazai nősziromfajok kék színű fajai.

A legkisebb hazai fajunk a törpe nőszirom (Iris pumila), mely nevét méretéről kapta. A középhegységekben még nem ritka, ám nálunk csupán a dolomittömb Balatonra néző hegyoldalainak egyetlen pontján él. Színe többnyire a kék és a lila  számos árnyalatában változik, ám gyakorta világos, sápadt sárga példányok is feltűnnek. Rendkívül veszélyeztetett, a vaddisznó károkozása mellet a virágkedvelők kiásása is veszélyezteti. Gyakorta kiskertekben, temetőkben láthatjuk viszont.

törpe nőszirom a balatoni part szikláin

április a sziklagyepekben

sárga színű változat

bimbója                                                    és virágja

A Keszthelyi-hegység fényben gazdag erdőinek szélén, tisztásain él a finom kajszibarackillatú pázsitos nőszirom (Iris graminea). Névadóját, Linné mestert 1753-ban bizonyára a növény vékony, fűszerű levelei ihlették. Nagy állományokat sehol nem alkot, de szálanként, kisebb csoportokban sokfelé előfordul. Az utóbbi években megtalálták a Kerka menti réteken is, valamint a Nyugat-Göcseji erdőkben, ám utóbbi helyen tavaly kivágták a termőhelyet adó szép öreg tölgyest…

virágzó pázsitos nőszirom a Garda-tónál

virágja A rezi várnál                                     és termése

A víz által járt termőhelyek, mocsárrétek, láprétek májusi ékessége a kék színű szibériai nőszirom (Iris sibirica), mely Szibériától Nyugat-Európáig elterjedt. Hazánkban még gyakorinak mondható, védelmét a szedése elleni védelem indokolta (persze lekaszálni azt büntetlenül lehet…). Zalában a Kerka, Kebele mentén országos jelentőségű, sok ezer töves állományai élnek, de a Zala, a Kis-Balaton mellett és a patakvölgyekben elszórtan is megtalálható (Zalakaros, Zalaszántó). A virágzó tövek „számszerűsítése” nem egyszerű, hiszen a növény un. polikormonokat alkot, abból több hajtást is növeszt, melyeken 1-10 nyíló virág is lehet. Ennek megfelelően a botanikus által egy tőnek jelzett növénynek 40 virágja is lehet. A falvakban ismerik, gyakorta jelenik meg kertekben, árkok mentén, köztereken. Tűrőképessége kitűnő. Nem törődve virágzásával, termésérésével a réteken, a Natura 2000 területeken mindig lekaszálják, majd ezt követően újra és újra kihajt. Persze ez az ivaros szaporodást folyamatosan meghiúsítja, így a növényeknek csak a vegetatív úton való terjeszkedésre van lehetősége. Hogy genetikai aspektusból hosszútávon ez hova vezet nem tudni, de jóra biztosan nem. Nagy populációiban időnként albinó (fehér színű) virágok is láthatók.

virágzás a Zala mentén

Zalakarosnál

Márokföldön

bimbó, virág                                     termés Reszneken

korcs albinó virág Szentgróton

A hazai flóra természetben található nőszirmai közül a korcs, vagy fátyolos nőszirom (Iris spuria) elsősorban a Duna-Tisza közén érzi jól magát, a Tiszán innen, Dunán túl csak elszórtan található. Korábban jelezték Körmendnél a Rába mellől, ám az adatot nem sikerült megerősíteni. Felénk nem él, bár kertekbe behurcolva fogságban néha megpillanthatjuk.

fátyolos nőszirom termőhelye a Turjánvidéken – nyíló bibircsvirág, szarvasbangók

virágja                                    felnyíló érett termése

A nemzetség utolsó tagja a magyar nőszirom (Iris aphylla ssp. hungarica) az észek-keleti országrészben honos. Bár felénk nem él, mégis ő az, akivel minden nap találkozunk, hiszen a húsz forintos hátulját díszíti.

A kilencedik „magyar” faj a gyepes nőszirom (Iris ruthenica). Egy arasznyi kis növény, mely keleten Koreáig (!), Mongóliáig hatol, nyugati elterjedése az erdélyi havasokig tart. A gyimesi legelőket járva megcsodálhatjuk- ha nincs épp ott a medve.

a gyepes nőszirom a Gyimesek völgyének kapujában, a Pogánytetőn

Hazánkban egy nyugat-európai polgár, a kék nőszirom (Iris germanica) is honosítva lett, ám ő is szeret megszökni, így időnként kivadult példányaival, telepeivel találkozhatunk a szőlőhegyeken, utak mentén.

kéki nőszirom a csatári szőlők mellett

és a vöcköndi dombtetőn

A nőszirmok, főképp nemesített, nagyra nőtt kertészeti fajtái közkedvelt tagjai a kerteknek, de a köztereket is gyakorta díszítik velük a virágkedvelők, kertészek. Pompájuk valóban a szívárvány minden színét idézi.

Pakodon az útelágazóban

Marócon a járdaszegélyen

A nagy lelkesedésben néha a kaszálórétekről a szibériai nőszirom is „valahogy” bekerül a kertekbe, közterekre.

szibériai nőszirom Kányaváron

íriszek kertítésen belül                                      és kívül

A Kerka-menti polgári természetőrök szépkorú képviselői sokkal jobban vigyáznak rá, mint a réteken a ga(rá)zdák – itt még nyílik, ott lekaszálják, felszántják.

]]>
Fri, 13 Oct 2017 21:59:47 +0200 181651_15228
A szivárvány istennői 1 http://natur-zala.blogger.hu/2017/10/03/a-szivarvany-istennoi-1 La deessa de l'arc de Sant Martí1

(katalánul)

Az írisz szó mögött húzódó tartalmak vizsgálatakor újból a kimeríthetetlen forrást, a görög mitológiát hívom segítségül. Kedvenc művemben Irisz (Ἶρις) Gaia földistennő és Pondus tengeristen unokája, a Hárpiák testvére, az istenek hírnöke, az eget a földdel összekötő szépséges szivárvány istennője, aki a halottak lelkeit végső nyughelyükre, vagyis az Élüszioni kertekbe vezeti. Számos egyéb dicső tettéről szól a fáma; a sebesült Aphroditét elvezette a csatatérről, Pallasz Athénét és Hérát távol tartotta az eseménytől, és Poszeidónt is visszaküldte a tengerbe. Férje a nyugati szeleket megtestesítő Zephürosz, aki a lemenő nap fényénél mélyen a szemébe nézhetett, hisz szerelmükből megszületett Pothosz, az epekedő szerelmi vágyódást megszemélyesítő isten, aki aztán felcseperedve hol máshol, mint Aphrodité és Erósz kíséretében sertepertélt…

Az írisz feltűnik az orvoslásban is, hiszen szemünk szivárványhártyáját is így nevezi a tudomány1. A szó népszerűségét mutatja, hogy számos komputeres alkalmazás viseli; ezek közt a szem védelmére fejlesztett2 épp úgy megtalálható, mint a DLSR (cserélhető objektíves digitális) fényképezőgépek raw fájljait megnyitó szoftver3. A britek egy könyvelő programot is elneveztek róla, ami lássuk be, igen méltatlan az istennőhöz és habitusától4.

Irisz természetesen a művészetekre, az alkotókra is nagy hatással volt, számos költemény, zene, festmény hirdeti szépségét.

Babits Mihály: Himnusz Iríshez

Ért gyümölcsnedvvel, fejem telve vággyal,
vágyaim súlya nyomja vánkosom:
ah, nem békülök és unalmas ággyal
s Morpheus karjai között
Irisről ámodom.

Iris! te lelkem régi istensége!
hétszínű, gyöngyös, mint nektári kelyh,
ezerszínű, uszályos, égnek éke,
Irís, kinek ruhája pávapelyh,
Irís, kinek mosolyja a szivárvány,
szinek bontója, koszorús hajú,
ivelt szeszély, ég hidja, tarka bálvány,
jer ontsd elémbe képeid,
beszédes színkapú!

Pierre-Narcisse Guérin: Morpheusz és Irisz

Ezek után nézzük Iriszt a növényvilágban. Aki számára az eddig bemutatott növények ismeretlenek voltak, azok most nyugodtan hátradőlhetnek a karosszékben (az aszály után érkezett  hetes esőben úgysem tudnak mit csinálni), a most bemutatásra kerülő társaságot mindenki bizonyosan ismeri. Az Iris a nőszirmok (Iridaceae) családjának névadó nemzetsége, nevüket a szivárványról kapták, mivel kinyílt virágaik annak minden színében pompáznak. Elterjedésük az északi féltekére korlátozódik, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, egész Európában, valamint Észak-Ameriában is elterjedt, összesen 200-300 faját tartja számon a tudomány. Magyar nevük nőszirom, értelmezését mindenki szárnyaló fantáziájára bízom. Az íriszek évelő növények, egy részük gyöktörzzsel, másrészük hagymában telel át. Méretüket tekintve az arasznyitól, a méter magas hajtásokat hozókig széles a paletta, amit csak változatos színezetük ír felül.

A természetben hazánkban nyolc fajuk ismeretes, ezek közül hat térségünkben is él. Elsőként a sárga virágúakat tekintsük meg. A pannon tájban a leggyakoribb és legelterjedtebb a vizes élőhelyek, rétek, mocsarak, árkok ma is gyakori növénye a sárga, vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus). Élőhelyének kiszáradása után még sokáig vegetál, bár már virágokat nem hoz. Az egyetlen a hazai nősziromfajok közül, mely nem áll törvényes védelem alatt.

mocsári nőszirom a Mura mentén

a holtág szélén

a Principális-menti magassásosokban Gelsénél

virágja és toktermése

A nemzetség következő két tagjai már egészen más termőhelyeket néztek ki maguknak, ők a fényben gazdag meleg sziklagyepeket, bokorerdőket, sovány gyepeket, sztyepréteket  kedvelik. A homoki nőszirom (Iris arenaria) sziklagyepek, homoki gyepek faja, mely a Keszthelyi-hegységben elszórtan, mintegy tucatnyi előfordulással van jelen. Április elején nyíló halványsárga virágai a tavaszi barna gyepekben messziről észrevehetők. Egy virágja csupán egy napig nyílik. Legnagyobb állományai beépítéssel, a túltartott vadállomány taposásával, túrásával veszélyeztetettek.

homoki nőszirom a Keszthelyi-hegység sziklagyepében

bimbó                                       nyíló virág                                      termések

A nemzetség újabb tagja a tarka nőszirom (Iris variegata), mely a Kelet-Zalai-dombság, Keszthelyi-hegység mészben gazdag termőhelyein ma még nem ritka. A fányjárta ritkás erdők, szegélyek, tisztások mellett a sztyepréteken is jól érzi magát. A Dél-zalai homokvidéken végveszélyben van, Homokkomáromnál és a Bajcsai homokbányánál a kitermelések miatt sorsa megpecsételődött.

a nemessándorházai szőlők közti sztyepréten

észak-zalai domboldalon

bimbó                                       nyíló virág                                      termések

Az irisz szépségén megpihenve egy kötelező olvasnivaló:

Richard Dawkins: Szivárványbontás

----------------

1 https://en.wikipedia.org/wiki/Iris_(anatomy)

2 https://iristech.co/

3 http://www.astrosurf.com/buil/us/iris/iris.htm

4 http://www.iris.co.uk/

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1 mai ajánlásom a számomra már nagyon régóta szimpatikus katalán népnek szól néhány nagy művészüket és műveiket megidézve:

Salvador Dalí i Domènech - festő:

A polgárháború előérzete (Construcción blanda con judías hervidas)

– remélve, hogy a kép mondanivalója nem válik aktuálissá

A nagy maszturbátor (El gran masturbador)

Szent Antal megkísértése (La tentación de San Antonio)

 

Isaac Manuel Francisco Albéniz i Pascual - zeneszerző, zongoraművész

két, talán leghíresebb műve, a Spanyol szvit Op. 47., 5. tétele az Asturias, a klasszikus gitárosok kötelező előadási darabja kedvencem, Filomena Moretti előadásában.

https://www.youtube.com/watch?v=BvE0LsIeNGM

és a Catalonia

https://www.youtube.com/watch?v=dg1xS_yK9uM

 

Josep Maria Carreras i Coll – a három tenor egyike:

https://www.youtube.com/watch?v=w_DrKcffJDE

https://www.youtube.com/watch?v=w7zGsojS_R8

 

Jordi Savall i Bernadet – karmester, zeneszerző, régizene-szakértő és gambajátékos

https://www.youtube.com/watch?v=5Frq7rjEGzs

https://www.youtube.com/watch?v=jAEbTU1IH7A

]]>
Tue, 03 Oct 2017 19:31:59 +0200 181651_14869
Bábák kalácsa http://natur-zala.blogger.hu/2017/09/27/babak-kalacsa A nyárnak búcsút intve lassan elfogynak a virágok a réten és az erdőben. Azonban vannak olyan fajok, melyek szaporodási stratégiája eltér a többi növénytől, ők ezt az időszakot választották a virágzáshoz. Ehhez a késői csapathoz tartozik a bábakalács (Carlina) nemzetség, melynek hazánkban és mifelénk is 2 faja ismeretes. A közönséges bábakalács (Carlina vulgaris) a száraz gyepek társaságának gyakori tagja. Megnyúlt szára elágazó, e hajtások végén ülnek virágai, melyek sárga, szalmaszerű megjelenést kölcsönöznek a növénynek. Virágzását követően a szára és hullámos szélű levelei is hasonló színben erősítik a szárazvirágszerű hatást. Ráérős botanikusok három alfaját próbálják elkülöníteni a szárlevelek formája és elhelyezkedése alapján. Gyakori faj, melynek kórója sokszor a téli szelekkel vigyázzállásban dacolva várja a következő évet. A legelő állat kerüli.

közönséges bábakalács: bimbósan és nyílásban

bábakalács a szőlők melletti kaszálón szüret idején

A másik faj a szártalan bábakalács (Carlina acaulis) a sovány hegyi rétek, legelők lakója. levelei a földhöz lapulva körben helyezkednek el, fogazottak, a fogak végén erős, jól bökő tüskével felvértezve. A szárak közepében található a kb. 5 cm átmérőjű fészek, mely sárgás, ill. ezüstös színű. A fészek körül ezüstfehér fészekpikkelyek állnak körben, melyek rossz idő esetén becsukódnak. Egykor (mikor a falu határában még háromnál több ehető növényt termeltek és fogyasztottak)  fiatal zsenge belsejét is ették. Fogyatkozóban lévő, védett növény, ám ez a gyógynövényes oldalak íróit nem nagyon zavarja1, karógyökerének gyűjtését az őszi időszakban javasolják…. Hatóanyagai a karlina-oxid (benzil-furil-acetilén), cseranyag, gyanta, inulin, karlinalin, labenzim – remélem nem maradt ki semmi. Hogy mire jó, hát rövidebb leírni, mire nem… de nézzünk néhányat, ill. a kiváltó lehetőségeket: szerintem izzasztónak jó a futás (egyéb mozgásokról nem is beszélve), étvágyjavítónak az Unicum, féregűzőnek a foghagyma, vizelethajtónak a sör, vértisztítónak a rozsdás drótkefe. Sokat elárul a dolog komolyságáról, hogy a fáma szerint egykor pestis ellen is használták, igaz a hatékonyságáról nincsenek korabeli KSH adatok, csak a feljegyzések a lakosság majd felét kitevő holtakról. Szóval biztos, hogy egy ritka védett növénnyel kellene kísérletezni olyan esetekben, amikor sokkal egyszerűbb, olcsóbb és hatékonyabb elmenni a boltba, vagy a patikába?

Mifelénk is még tucatnyi előfordulása ismert, ami ékes bizonyítéka a lakosság kitűnő topográfiai ismereteinek, nem hiába hívják errefelé a dombokat hegynek. Sajnos a gondos gazda és az ökológiai szemlélet zászlaját erősen rágják a molyok, így a gyepek elhanyagoltságával párhuzamosan előfordulásai is ritkulnak, a tövek száma fokozatosan fogyatkozik.

szártalan bábakalács a szentpáli kaszálón

Szentmargitfalván, ahnnan már Károlyi Árpád is jelezte ötven évvel ezelőtt

virága sztyepréten Gősfán

termőhelye augusztusban a kocsordtúlcsordulta réten

A környező hegyvidéken él egy alfaja, mely nem a földön üldögél, hanem arasznyi szárat növesztve tekint a világra (Carlina acaulis ssp. caulescens). Ha látni akarjuk, nem kell messze keresni, csak Erdélybe átballagni, már a kalotaszegi dombokon is nő. Gyimes havasaiban is értelemszerűen ott tanyázik, és hunyorog reggelente, mikor a Kaukázus bércei fölött felkelő nap a szemébe, ill. fészkébe süt. A csángóknál bábakonty névre hallgat. Hogy honnét ered ez a név rögtön kiderül, ha sikerül ellesnünk azt a pillanatot, mikor  az idős asszonyok leveszik a kendőt…

bábakalács Kalotaszeg legelőjén

termőhelye Magyarvalkónál

a téli hóban Sztánán, Kós Károly falujában

Kós Károly egykori híres „őrhelye”, a Varjúvár

A nemzetség legnagyobbra növő tagja, az akantuszlevelű bábakalács (Carlina acanthifolia), melynek fészke a 10-15 cm átmérőt is eléri. Az Iconogrphya2 szerint a horvát hegyekben és az Aldunánál található. A Pireneusoktól orosz földig sokfelé él, nekem a görög hegyeken sikerült rábukkannom.

akantuszlevelű bábakalács a görög hegyekben

A végére még egy faj, mely egykor a magyar haza földjén is élt, a görög bábakalács (Carlina corymbosa syn: C. graeca), a Földközi-tenger partvidékén mindenütt honos.

görög bábakalács A Krk-szigeti Baška tengerparti mészkőszikláin

Ha már szóba került Gyimes, hadd ajánljam a tájról készített remek könyvet:

Babai Dániel, Molnár Ábel és Molnár Zsolt: „Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát”

http://www.okologia.mta.hu/node/8150

valamint a Gyimesek híres prímását:

https://www.youtube.com/watch?v=vaewuEn7USg

---------------------

1 http://gyogynovenyek.info/gyogynovenyek-betegsegekre/emesztesi-problemak/babakalacs/

2 Jávorka- Csapody: Iconogrphya Flora Partis Austro-Orientlis Eoropae Centralis, azaz Közép-európa délkeleti részének flórája képekben. - Azaz a Magyar Királyság területének flórája

]]>
Wed, 27 Sep 2017 09:28:34 +0200 181651_14616
Digitalis gyűszűk http://natur-zala.blogger.hu/2017/09/21/digitalis-gyuszuk Kevés olyan virág van. aminek a neve olyan találó lenne, mint a gyűszűvirágé. Magas, pompás  kétéves növény, melyhez türelem kell, az első évben nem fog virágozni (mérgünkbe ne kapáljuk ki, mert kezdhetjük előröl). Fürtbe tömörödő szép virágai a mirigyszőrökkel borított hajtás végén egyoldalon elhelyezkednek el, ám csak a második év nyarán csodálhatjuk őket. Virágai, mind alakjukban, mind nagyságukban a gyűszűhöz hasonlítanak, csak a női ujjbegyek helyett többnyire szép kövér poszméhek, dongók bújnak bele virágport gyűjtögetni. A virágzással a növény élete véget ér, termésérés után elpusztul.

Az egész növény mérgező, ám drogja a digitoxin a szívgyógyszerek fontos alapanyaga. Házilag ne kísérletezzünk vele, mert, mint neve is jelzi a hatásos és a mérgező dózis közti mezsgye igen keskeny, túladagolás esetén a szívverés lassulása, hányinger, látászavarok lépnek fel, de a végkifejlet akár az ibolya (Viola sp.) alulról való szagolásához vezethet. További igen fontos hasznosítása a molekuláris biológiában jelentkezik, ahol szteroidját jelölőanyagként használják. Szépsége és hasznossága miatt sokfelé termesztik.

a névadó eszköz (nem tudom lehet-e még kapni?)

A gyűszűvirágoknak hazánkban három fajuk él. Leggyakoribb a közép- és nyugat-európai elterjedésű sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), mely a domb- és hegyvidéken mindenütt közönséges. Korábbi határozókban egy nagyvirágú gyűszűvirág (D. ambigua) is szerepel, ám ma már egy fajként kezeli őket a botanika tudománya. Élőhelyei a kissé nyíltabb, fényben gazdag  erdőkben találhatók, cseresekben, gyertyános-tölgyesekben, de még a bükkösökbe is belopakodik. A zalai erdőkben mára már ritkán kerül szem elé.

sárga gyűszűvirág Szentpéterfölde és Rezi bükkösében

virágai

gyűszűvirág a gyimesi hegyi kaszálókon

Közeli rokona a halványsárga gyűszűvirág (Digitalis lutea) Nyugat-Európa hegyvidékei mellett Erdélyben is honos.

a hegyek gyűszűvirága az Alpokban Ebnertal rétjein

A két további faj a mediterrán tájak küldötte. A rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea) ennek megfelelően a dupla drótkerítés megépülése előtt a déli országhatár közelében surrant be hazánkba, és nyilván félt, hogy nem fogadják szívesen, így nem is merészkedett a Baranyai-dombságtól és a Villányi–hegységtől északra. Ritka, fokozottan védett, igen elegáns megjelenésű, sudár, magasra növő növény.

rozsdás gyűszűvirág az észak-görög tájban ritka vizes élőhelyen

és bolyhos virágai

Közeli rokona a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) is a Balkán félszigeten őshonos. Nagy utazó, mára keleten Japánig, délen Afrikában a Fokföldig is eljutott. Amerika az onnan érkezett számos kéretlen jövevényért (parlagfű, aranyvessző, akác) cserébe megkapta, ott az USA teljes területen és a Dél-Amerika nyugati szegélyén végig kolonizált. Nálunk elszórtan, random módon az ország számos pontján jelent meg, ezek a szakemberek szerint termesztésből kiszabadult állományok, csupán a Dél-Dunántúlon lehet őshonos. Ő is törvényesen védett. Területünkön a jellemzésnek megfelelően jön, megy: eddig a Mura árteréről, a zalai olajbányászat egykori fővárosából, Bázakerettyéről és számos település kiskertjeiből került elő.

gyapjas gyűszűvirág Burgáriában és a görög Falakron-hegyen

élőhelye a Mura árterén

virágok a Muránál és Bázakerettyén

rovarok a gyűszűvirágon:  sokpettyes virágbogár      törpepók zsákmányával         kerti poszméh

A piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) hazánkban nem őshonos, a természetbeni előfordulásai mind kiskertekből kiszökött példányok. Természetes hazája Nyugat-Európába, onnét került be a kertekbe, mint dísznövény. Négy fenotípusa, azaz megjelenési formája ismert: a nagyanyánk ablaka alatt ágaskodó lila-piros mellett halvány rózsaszín, fehér, a párta belsejében még a foltok látszanak, ill. a teljesen szűzi fehér, mintázat nélküli alak.

piros gyűszűvirág az Atlanti-part dűnéin Amszterdamnál   és a lengyel tóvidék erdőiben

Bözsi néni kertjében                                 és ahol a kiskacsa fürdik

Az „elmaradott” Balkán páratlanul gazdag növényvilága természetszerűen ebben a nemzetségben is kitesz magáért;  így a fent bemutatott fajokon kívül egy nagyon  kedves, az óvodások ujjaira való, kis virágú rokont is rejteget, a Digitalis viridiflora-t.

Digitalis viridiflora a Rilai kolostor közelében

--------

jótanácsok kezdő háziasszonyoknak:

https://www.youtube.com/watch?v=_jPu8zfORcQ

]]>
Thu, 21 Sep 2017 11:04:18 +0200 181651_14453
Madarak sóskái http://natur-zala.blogger.hu/2017/09/14/a-madarak-soskai A hazai flórában a sóska (Rhumex) nemzetségnek számos faja honos a réteken, mocsarakban és az erdőkben, valamint a kertünkben is, hogy a spenóttal, sárgarépával főzelék formájában riogassanak vele óvodás korunkban. Meg is nőttünk tőle, biztos több „növekedési hormon” volt benne, mint apró méretű rokonában. A rokon, az erdei madársóska (Oxalis acetosa) csak nevében emlékeztet tagbaszakadt névrokonaira. Növényünk az üde erdők lakója, tavasszal nyílik bükkösökben, gyertyános-tölgyesekben, égeresekben a keltikékkel, szellőrózsákkal, árvacsalánokkal. Levele valóban kissé savanykás, fogyasztható, bár a kulináris palettán nem áll az előkelőségek közt, a Michelen csillagos éttermek étlapján sem láttam még. Ez őt azonban nem nagyon zavarja, jól elvan három, lóherére emlékeztető, kicsípett levélkéjével. Népi nevei lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, vagyis nem csak a madarak tápláléka. Mindemellett a Szentháromság szimbóluma, népiesen allelujafűnek is hívják.

A Sancta Trinitas azaz Szentháromság-szobor Zalaegerszegen

a Mária Magdolna templom előtt

erdei madársóska nyílásban áprilisban az egerszegi Alsóerdőn

lombhulláskor Kerkafalva erdejében

Növényünk hazai növényvilágbéli magánya a múlt század elején kitudódott, minek következtében megjelentek a rokonok a világ távoli szegleteiből. A látogatóba érkezettek aztán olyan jól érezték magukat, hogy itt is maradtak, mára már sokkal gyakoribbak, mint a hazai „ősmagyar” és főképp nem olyan finnyásak a lakhelyükre, úton, útfélen és útszélen is otthon vannak. Idestova már száz éve, hogy megérkeztek, kettő közülük az Újvilágból; a felálló- és a Dillenius-madársóska (Oxalis stricta, O. dillenii). A harmadik jövevény a mediterrán tájak küldötte, a szürke madársóska (Oxalis corniculatus).

szürke madársóska a járdán

felálló madársóska a kertemben

és Dillenius-madársóska a csatári legelőn

madársóska virágok:     erdei                      szürke                               felálló

Dillenius

termések:                szürke                          felálló                                 Dillenius

A nagy csavargásnak híre ment a világban, így aztán más fajok is érkeztek az öreg kontinensre. A görög olajfaligetek gyepében áprilisban milliónyi sárga kis virág nyílik, a sárga madársóska (Oxalis pes-caprae). Igazi hazája Dél-Afrika, onnét hurcolták be, és mára minden számára alkalmas helyen uralkodóvá vált a birkák és csacsik nagy örömére.

sárga madársóska olajligetben Athén közelében

Cipruson parlagon

őrszemek a szilarepedésekben

elterjedése Európában a Europe Alien honlapján

a táplálék migrációs hátterével nem törődő albán csacsi

A nemzetség még egy faja jelent meg a Földközi-tenger környékén, a rózsaszín madársóska (Oxalis articulata). Ő dél-amerikai jövevény, s bár nem oly elterjedt, mint sárga rokona, azért sokhelyütt szem elé kerül.

a Côte d’Azur-ban Nizza csodás kertkölteményeiben

az adriai Cres szigetén

-----------------

zenei aláfestésnek szóljon az Oxalis, egy különleges hangszer, ami valójában nem más, mint hangolt olajoshordó-fenék:

https://www.youtube.com/watch?v=bzjqo8dLVrQ

]]>
Thu, 14 Sep 2017 20:11:30 +0200 181651_14262